32462. lajstromszámú szabadalom • Borszeszlángzó elkülönített fő- és elgázosító lánggal

Megjelent 11)05. évi márczius hó 29-én. MAGY. szabadalmi Kin. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS B2462. szám. I l/h- OSZTÁLYBorszesz-lángzó elkülönített fő és elgázosító lánggal. ehrich & graetz czég berlinben. A szabadalom bejelentésének napja 1S04 szeptember hó 6-ika. Találmányunk tárgya oly borszeszlángzó, melynek az elgázosító fűtésére a fűtésre, főzésre vagy más czélra használt főlángtól elkülönített melléklángja van. Ilynemű lángzóknál eddig csakis a főlángot lehetett szabályozni, a melléklángot ellenben nem, tehát a főláng csökkentésénél a nem csökkentett mellékláng a gázfejlődést változatlanul föntartja, sőt -— minthogy egyrészt a mellékláng változatlanul fönnáll, másrészt pedig a gáz elszáliása a főláng csökkentése következtében gátolva van — a mellékláng maga is erősödni fog, a gázosítóban pedig túlságosan nagy gáznyomás lép föl, mely azt is előidézheti, hogy a gázok a borszesztartályig hatolnak. Megkerüljük ezeket a hátrányokat oly módon, hogy az elgázosító lángzó tápláló vezetékébe egy szabályozó tagot kapcsolunk be. Egy ily lángzó példaképen a csatolt rajz 1. ábráján függélyes, 2. ábráján vízszintes metszetben látható. A kanócczal kitöltött (a) elgázosító csőből a fejlődött gázok a (b) nyílásokon az elgázosító csövet körülvevő (c) kamrába mennek. A megrajzolt foganatosítási alaknál eme kamrából a (d) szelepkamrába vezetjük a gázokat, mely kamrának két elvezető vezetéke van: az egyik (e) vezeték az (f) kamrába torkollik, mely a (g) fúvenyílásokon táplálja a fűtésre, főzésre va;y más czélra szolgáló lángzót, a másik (h) vezeték pedig az (i) csőhöz csatlakozik, mely az (1* fúvónyílásokkal ellátott (k; kamrába torkollik és mely az elgázosíió melléklángokat táplálja. A (d) szelepkamrába van az (m) szabályozó szerelve, a (h) és (e) vezetékek torkolatai pedig akként vannak a szelepkamrában elrendezve, hogy a szabályozó működtetésénél — mely a megrajzolt foganatosítási alaknál csavarral állított szelep gyanánt van kiképezve —a főlángot csakis akkor befolyásolhassuk, mikor a (h) vezeték torkolatát az (m) szabályozó vastagabb (n) része már elzárta, vagyis mikor a melléklángot már kioltottuk. Mikor a lángzót teljesen el akarjuk oltani, a (c) kamra és a (d) szelepkamra között lévő (o) nyílásta szabályozó (p) kúpja zárja el. A gyújtás czéljából a lángzónak ismeri, borszesszel töltendő gyújtócsészéje van, a meggyújtásnál az (m) szabályozót akként állítjuk be, hogy az (o) nyílás, továbbá az (e) és (h) vezetékek torkolatai szabadok legyenek. A gyújtóláng hatása alatt képződött gá-