32462. lajstromszámú szabadalom • Borszeszlángzó elkülönített fő- és elgázosító lánggal

zok a (c) kamrába és innen a megfelelő vezetékeken és az (e) vezetéken az (f) kam­rába, illetőleg a másik (h) vezetéken és (i) csövön a (k) kamrába jutnak, melyek (g) és (1) fúvónyílásain kiáramolva, meggyu­iadnak. A főláng szabályozását tehát ennél a lángzónái nem közvetlenül, hanem sokkal előnyösebb módon, közvetve, a mellékláng szabályozásával végezzük oly módon, hogy a (h) vezeték torkolatának keresztmetsze­tét kisebbítjük, vagy azt teljesen elzárjuk. Ebben az utóbb említett esetben az elgázo­sító láng elalszik, minthogy a (k) kamrába gáz nem jut be, azonban a gázfejlődés, — bár csökkentve — tovább tart, mert a (g) fúvónyílásoknál a főláng még ég és mert ez elég hőt fejleszt ahhoz, hogy a gázfej­lődést föntartsa. Ha a lángot teljesen el akarjuk oltani, a szabályozót még tovább becsavarjuk, míg a (p) kúp az (o) torkola­tot el nem zárja. Lehetne a föntebb leírt elrendezést, melynél csak egyetlen, úgy a fő-, mint a melléklángot tápláló szelepkamrát alkal­maztunk, akként is módosítani, hogy a két lánghoz vezető vezetéket már az elgázosító kamránál elágaztatjuk, mikor természete­sen két szabályozó tag válik szükségessé, de a leírt elrendezés, melynek csak egy szabályozója van, czélszerűbb. Ép így a szabályozó tagot is lehetne más­ként kiképezni, pl. forgatható és eltolódó tag helyett csakis forgatható tagot alkal­mazni, melynek az (e) és (h) vezetékek tor­kolatának síkjába eső oly módon elrende­zett tolókái vannak, hogy a (h) vezeték torkolata előbb záródjék el, mint az (e) ve­zetéké. A föntebb leírt lángzónái tehát a gáz­fejlesztés csökkentése mellett lehet a lán­got kisebbíteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1, Borszeszlángzó elkülönített fő- és elgá­zosító lánggal, az által jellemezve, hogy az elgázosítótól az elgázosító lángzóhoz vezető vezetékbe az elgázosító láng és az elgázosítás szabályozása czéljából egy szabályozó van bekapcsolva. 2. Az 1. alatt védett borszeszlángzó egy foganatosítási alakja, az által jelle­mezve, hogy a borszeszgázok az elgázc­sítóból egy szelepkamrába jutnak, mely egyrészt a fő-, másrészt az elgázosító lánghoz vezető vezetékekkel van össze­kötve és melynek egyetlen elzáró szá­lepe úgy van kiképezve, hogy a főlán­got tápláló vezetéket csak a melléklán­got tápláló vezeték elzárása után le­hessen elzárni. (1 rajzlap melléklettel.) 3AUJU ÜÉ8ZVÉNITÁJWASÁQ NVOMOÁJA BUDAPESTEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom