32431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasúti sinek hengerlésére

Megjelent 1905. évi márczius lió MAGY. IvlR. SZABADALM1 ^üg 111VATAL SZABADALMI LEIRAS 32431. szám. XII/e. OSZTÁLY. Eljárás vasúti sinek hengerlésére. MELAUN FERENCZ MAGÁNMÉRNÖK CHARLOTTENBURGBAN. Bejelentésének napja 1904 junius hó 17-ike. Elsőbbsége 1902 szeptember 12-től kezdődik. Az eddig majdnem általánosan szokásos eljárás szerint hengerelt vasúti síneknek az a hátrányuk, hogy a sínfej anyaga, főleg pedig ennek a kerekek behatásának kitett fölső része nem oly tömör és kemény, tehát a kopásnak kevésbbé áll ellen, mint a sín többi része. Ezt a jelenséget a következőkben a csatolt rajz 1. és 2. ábrája alapján fogjak megmagyarázni. A csatolt rajz 1. ábrájáu példaképen a szokásos sínhengerlőművek fölső- és alsó hengerén kiképezett kaliberek egy sorozata látható, míg a 2. ábrán az (a) duzzasztó kaliber után következő kaliberek vannak egymásfölé rajzolva. A vasrúd az első kaliberekben egészen (b) kaliberig bezáróan (1. ábra), helyes mechanikai megmunkálást szenved, ellenben az (a) duzzasztó kalibertől kezdve megmunkálás helytelenül történik. Ugyanis a vasrúd eme kalibertől kezdve akként megy át a többi kaliberen, hogy az csak megnyúlik anélkül hogy a különböző egymást követő kaliberekben90°-kal elforgattatnék), a kaliberek pedig oly módon vannak alakítva, hogy sínfej képezésére szolgáló rész egyik fele az alsó, másik fele a fölső hengeren van kiképezve. Ezenkívül eme kaliberek akként vannak alakítva, hogy a vasrúdnak az egyes kaliberekben a sínfej fölső részét (a kerék vezető fölületét) képező anyag, mint az a 2. ábrán látható, «kiszélesíttessék». Ezért a sínfej anyagára az összes kaliberekben csakis alul és fölül, tehát csakis a fejnek a kerekekkel nem érintkező oldalfölületein hat az «aktiv» hengernyomás, míg a sínfej ama része, mely a kerekek futófölülete gyanánt fog szolgálni, oldalirányban nyomatik a kaliber ama részébe, mely az anyag «kiszélesítése» czéljából szabadon marad, illetve melyben az anyag «kiszélesítése» végbe megy, miért is erre a hengerek a kellő hengerlő nyomást nem gyakorolják. Eme most jelzett folyamatnak (a kiszélesítésnek), az a következménye, hogy a sínanyag molekuláit a hengerek a kaliber megfelelő részében nem nyomják össze (nem tömörítik) hanem épen ellenkezően széthúzzák (lazítják) és hogy az összenyomás (tömörítés) később sem történik meg. Hogy tényleg ez a folyamat megy végbe, azt igen szembetűnően igazolja az a tény, hogy ha helytelenül kalibrált hengerekben több kaliberben túlságos nagy szélésítés megy végbe és ha az anyag nem igen kiváló, a hengerelt rúdon a megfelelő helyen szakadások képződnek.