32414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés számjeleknek közlésére távbeszélő hálózatokban

~ É -földvezetéket tartalmazó másik áramkört arra használjuk, hogy az előfizető összekapcsolás után kívánságát a központtal tudathassa. A tapasztalat szerint előnyös, hogy azon áramkör, mely a jeladó készülék működtetésére szolgál, ne használtassák egyidejűleg a jelek továbbítására, mert máskülönben az egyes jelcsoportoknak továbbításában megszakítás lépne föl, a mi sok időveszteséget okozna. A jelen találmány tárgyát képező eljárásnak egyik főelőnye már most az, hogy ezen két czélra vagyis a jeladó készüléknek a központból való működtetésére és a jeleknek továbbítására különböző áramköröket alkalmazunk, a mi igen fontos, mivel csakis ily módon lehet a jelcsoportokat igen rövid idő alatt továbbítani. A találmány tárgyát képező és jeleknek távközlésére szolgáló eljárás tehát röviden abban áll, hogy az előfizető állomás jeladó készülékének a központból való működtetését más áramkörökön át eszközöljük, mint a jeleknek az előfizető állomásból a központba való küldését. A jelen találmány tárgyát képező eljárásnak a következőkben leírandó foganatosítási módjánál föltételezzük, hogy a jelek «0000»-tól «9999»-ig terjedő számokból állanak, a mikor is világos, hogy négynél több számjegyből álló jeleket is közölhetünk és hogy a jeleket kettőnél több számjegyből álló csoportokra föloszthatjuk, úgy hogy a jelen találmány tárgyát képező eljárással tetszőleges számú jeleket közölhetünk ; mindezen esetekben azonban a jeladó készüléket a központból először előnyösen oly áramkörön át működtetjük, mely egy földvezetéket tartalmaz, míg az összjel egy részének továbbítása után a jeladó készüléknek ismételt működtetését oly áramkörön át végezzük, mely mind a két sodronyvezetéket foglalja magában. A jelen találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnél a jeladó készülék egy az előfizetőnek távbeszélő készüléke mellé szerelt szekrényben van elrendezve, melynél kívül csak a számgyűrűk kerületének egy része, egy fogantyú és három kapocs látható, mely utóbbiak a jeladó készüléknek a két sodronyvezetékkel és földvezetékkel való összekötésére szolgálnak. Midőn egy előfizető egy más előfizetővel való beszélgetés czéljából a központtal öszszeköttetésbe akar lépni, akkor mindenek előtt az (1,2, 3 és 4) számgyűrűket (1. ábra) a fölhivandó előfizető állomás számára állítja be. A jelen esetben példaképen «2071» szám van beállítva. Ezután az előfizető a (17) gomb forgatása által a (13) rúgós hajtó művet fölhúzza. A hajtó műnek idő előtti működésbe jövetele a 9. ábrában látható módon a (15) emeltyűnek két karja által akadályoztatik meg, melyek közül az egyik a (14) korongnak egyik fokába fogódzik, a másik pedig a rúgós hajtó mű gátkerekének egy peczkéhez fekszik hozzá. A (17) gombbal mereven összekötött (18) kar a gomb elforgatása közben a (16) karra hat és ez által a hajtó rúgót megfeszíti, ezután pedig a (17) gombbal együtt eredeti állásába tér vissza, a mikor is ezen állásba való érkezéskor a (19) emeltyűnek egy foka által további elforgás ellenében rögzíttetik. A 9. ábra a jeladó készüléknek sémáját láttatja, a hol is az (1, 2, 3 és 4) számgyűrűk, a (10) kontaktussal bíró (9) záró gyűrű és a (14) korong, melyek a valóságban egymás mellett egy tengelyen vannak elredezve, egy síkban vannak föltüntetve Midőn a (19) emeltyű a (18) kar mögé csappan, az emeltyűnek másik vége a (20, 21) kontaktusokkal jön érintkezésbe és ezáltal a jeladó készüléknek szekrénye a földdel köttetik össze. Az (1, 2, 3 és 4) számgyűrűk akként vannak a szekrényben ágy azva, hogy forgathatók, de oldalt el nem tolhatók. Mindegyik gyűrű kerületének egy részén a «0» 1, «9» számjegyekkel és a kerületnek a számjegyekkel szemben fekvő részén annyi (6) fokkal van ellátva, mint a hány számjegy van. A ruganyosan ágyazott (7) görgő a fokok közé csappan ós ez által a számgyűrűt a megválasztott számjegyeknek megfelelő állásban rögzíti. Mindegyik számgyűrű egy-egy (5) csúszó rúgót (7. ábra) hord, mely egy (8) kontak-