32411. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos energiának elosztására

- 2 -ciklusoknak kellő részei választatnak ki és hogy a munkaáramkörnek a cyklusoknak ezen részeivel való táplálása szakadatlanul történik. A raunkakészűlékek lehetnek elek­tromos izzólámpák, elektromos fűtőtestek, elektromágnesek vagy bármily más, állandó potenciállal működtetendő elektromos ké­szülékek. Valamely adott cyklusban már most az elindítási pont szabályozása oly áramirányító készülékek segélyével eszközölhető, melyek az áramot csak az egyik irányban bocsátják át, az ellenkező irányú áramlást ellenben megakadályozzák. Ezen áramirányító készü­lékek a tápáramkörben oly készülékekkel vannak kombinálva, melyek az áramforrás­ból jövő energia hatását akként szabályoz­zák, hogy ez által azon időpont megállapít­ható, melynél az energia az áramirányító készüléken át kezd folyni. Ezen időpontot akként határozzuk meg, hogy az a cyklusok bizonyos részére essék, a mikor is a munka­áramkörben fölhasznált energiamennyiség a tápáramkör kapacitásán belül tetszőleges lehet. Ha kívánatos a munkaáramkörbe, pl. kis feszültségű áramot juttatni, akkor az elindítást akként szabályozzuk, hogy a cyklusnak azon utolsó része hasznosíttassék ezen czélra, melynél a feszültség kicsi; lehet továbbá a szabályozó készülékek kellő beállításával a cyklusoknak oly részét hasz­nosítani, hogy a munkaáramkör maximális feszültséget vagy pedig bármely közbenső feszültséget kapjon. Az említett áramirányító készülékek az elindítás ellenében bizonyos ellenállást gya­korolnak, mely különösen az egyik elektró­dánál nyilvánul. Ha a készülék áramot kap, akkor ezen elektródánál bizonyos elektromos igénybevétel lép föl, melynek növelése által az áramirányító készülék működésbe hoz­ható, a mikor is ez addig működik, míg a potenciál zéróvá nem lesz. Bizonyos esetekben a munkaáramkörnek átszolgáltatott energia szabályozását kézi ellenállással foganatosítjuk. Más esetekben azonban arról gondoskodunk, hogy a munka­áramkör a megterheltetésnek megfelelő energiamennyiséggel automatikusan táplál­tassék. A mellékelt rajzokban a jelen találmány néhány foganatosítási alakjában van föl­tüntetve. Az 1. ábra a berendezés egyik foganatosítási alakját láttatja. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó diagramm. A 3. ábra a berendezésnek egy másik foga­natosítási alakja. A 4. ábra a 3. ábrához tartozó diagramm. Az 5., 6. és 7. ábrák a berendezésnek más foganatosítási alakjait láttatják. Az 1. ábrában (1) és (2) egy egyfázisú váltakozó áramkör fővezetékeit, (3,4) egyen­áramú motorokat, pl. vasúti motorokat jelöl, melyek ezen fővezetékekből tápláltatnak. A (3, 4) motorok mindegyikének egyik oldala az (1) fővezetékkel egy (5) áramirányító készüléken át van összekötve. Ily áram­irányító készülékek gyanánt a már isme­retes Hewitt-féle elektromos higanygőz ké­szülékek vannak alkalmazva. Ezen készü­lékek az áramot tudvalevőleg csak az egyik irányban bocsátják át, mely áramlási irány az 1. ábrába berajzolt nyilak által van jelezve. A mint a schemából látható, a (3) és (4) motorok a fővezetékekből az áramnak külön­böző fázisai által fölváltva tápláltatnak, a mikor is az áramlás iránya mindkét motor­ban ugyanaz. Az (1) és (2) fővezetékek közé egy transz­formátornak (6) primér tekercse van igtatva, míg a két (7) és (8) szekundér tekercs mindegyikénél oly (9) kapcsoló van elren­dezve, melynek segélyével ezen szekundér tekercseknek több-kevesebb tekerületét kap­csolhatjuk az áramkörbe. Az egyik (9) kapcsoló a (10) sodrony segélyével az egyik (5) áramirányító készü­lékben elrendezett (11) segédelektródával van összekötve, a másik kapcsoló pedig a (12) sodrony segélyével a másik áramirányító készülékben elrendezett (13) segédelektró­dával áll összeköttetésben. Az egyik vagy mindkét (10) és (12) sodronyban egy (64) szikrapályát rendezhetünk el. A (9) kap­csolók vagy egyidejű, együttes vagy pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom