32411. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos energiának elosztására

- 3 — egymástól független, külön működtetésre lehetnek szerkesztve. A berendezésnek ezen kapcsolók segélyével eszközölhető beállí­tása folytán a szekundér elektromótorikus erő fejlesztésének siettetését vagy lassítását pontosan oly módon szabályozhatjuk, hogy előre meghatározhatjuk azon pillanatot, melyben a kritikus igénybevétel az áram­irányító készülékekben bekövetkezik. Követ­kezésképen ezen áramirányító készülékeknek elindítása és ennek következtében az áram­nak a munkaáramkörbe való bevezetése a cyklusok bármely pontjában eszközölhető miáltal a munkaáramkörnek átszolgáltatott energia a tápáramkör kapacitásán belül tökéletesen szabályozható. Ez azon körül­ményből is következtethető, hogy az áram­irányító készülékek a hullám zéruspontján túl adott fázisú áramot nem vezetnek, ezután pedig újból elindítandók, hogy az áramot ismét átengedjék. Ha a cyklusoknak utolsó részét használ­juk föl az áramnak a munkaáramkörbe való átszolgáltatására, akkor ezen áram­körben aránylag kis feszültségű áramok folynak, ha ellenben az elindítási időpontot akként választjuk meg, hogy ez a cyklusok kezdetével vagy közel ezeknek kezdetével esik össze, akkor a munkaáramkör feszült­sége aránylag igen nagy lesz. Következés­képen a munkaáramkörnek átszolgáltatott energiamennyiséget pontosan szabályozhat­juk még pedig minden számbavehető veszte­ség nélkül, amennyiben lényegében az összes energia a munkaára ni körben hasznosítratik és ha kisebb energiamennyiség jut a munka­áramkörbe, az áramforrás csupán ezen ener­giamennyiségnek megfelelően és holt ellen­állások legyőzésének szükségessége nélkül vétetik igénybe. Sőt ez még előnyösebben érhető el az által, hogy a táprendszer jel­legét pillanatnyira megváltoztatjuk, úgy hogy a munkaáramkörnek átszolgáltatott energia­mennyiség olyan legyen, mint a milyen az illető pillanat föltételei mellett természet­szerűleg tápláltatni fog kontrollerszerkezetek alkalmazása nélkül, miáltal az energia­veszteségek minimumra redukáltatnak. Ezen eredmény elérésére szolgáló más foganatosítási alak a 3. ábrában van föl­tiiiuetve. Ezen ábrában három (14, 15, 16) fővezeték van föltüntetve, melyek egy három phásisu váltakozó áramforrással vannak ösz­szekötve. Ezen fővezetékek a (17, 18) munka­áramkörrel vannak összekötve és ebbe egyen­áramokat juttatnak a munkakészűlékek, pl. a (19) mótor működésére. Ezen mótor pl. egy elevátor működtetésére szóigálhat és így a dolog természetéből folvólag változó | üzemfeltételeknek van alávetve. A (14, 15, 16) áramkörbe a synkronikusan forgó (20) mótor van beigtatva. A (21) mótortengely a (40, 41, 42 és 43) kontaktus gyűrűket és a l (44) agy segélyével a tengelyre szerelt (45) forgattyút hordja, mely az (50, 51, 52 és 53) korongok kerületén csúszó (46, 47, 48 és 49) kefékkel vau ellátva. Az említett korongok az (54) tengelyre vannak szerelve, mely a (21) mótortengely­től teljesen független és mely a reá sze­relt (57) csavarkerék, az (56) végnélküli csavar és az (55) kézi kerék segélyével tet­szőleges szög alatt elforgatható. A koron­goknak ezen szögbeállitására természetesen bármely más szerkezet is alkalmazható. A korongok jó szigetelő anyagból, pl. porczellánból vannak készítve és kerületü­kön a kefékkel együtt működő kontaktus­részeket hordanak. A (46, 47, 48, 49) kefék a (21) mótorten­gelytől és egymástól elszigetelt (40, 41, 42) hl. (43) kontaktus gyűrűkkel vannak össze­kötve. A (40) és (41) kontaktus gyűrűk a (29) gerjesztő gép végeivel, a (42) és (43) kon­taktus gyűrűk pedig egy hasonló (30) ger­jesztő gép végeivel vannak összekötve, úgy hogy tehát a (46, 47) keféket a (29) ger­jesztő gép végeinek a (48, 49) keféket ellenben a (30) gerjesztő gép végeinek te­kintetjük. A (14, 15, 16) tápáramkör és a (17, 18) munkaáramkör között több áramirányító készülék van elrendezve, melyek az áramot csak a berajzolt nyilak irányában bocsát­ják át. Egyszerűség kedvéért a (16)-ból (15)-be áramoló áramokat «A»-val, a (15)-ből (14)-be

Next

/
Oldalképek
Tartalom