32397. lajstromszámú szabadalom • Gazolin-gázfejlesztő készülék
— 2 — fölső szakaszánál, a hengeres (bl) karmantyú csatlakozik, melyre a nyomásszabályozót és elgázosítót tartalmazó (N) köpenynek (C) karmantyúja rátolatik. Az (A) dobnak mindkét oldalán czélszerűen három (D) karral bíró merevítők foglalnak helyet, (1. és 2. ábra), melyeknek egymáshoz való kapcsolására (E) csavarorsók szolgálnak. Az egymással átellenes, legmagasabban álló két (D) kar kissé meg van hosszabbítva, abból a czélból, hogy a légszállító dobot működtető szerkezet egyik részét képező (El) kötéldobnak (E2) csapágyait rájuk lehessen szerelni (3. ábra). A kötéldob tengelyének külső végére (E3) forgattyú van ékelve, melynek segélyével a (Q) nehezék az (F F) csigapár segélyével, az (El) kötéldobnak az 1. ábrán nyíllal jelölt irányban történő forgatása közben, fölemelhető. A fölhúzás után a (Q) nehezék természetesen lefelé törekszik s e közben a kötéldobot ellenkező irányban forgatja. A kötéldobnak (x) tengelyére egy nagyobb (G) lánczkerék van ékelve, míg a belső (Al) dobnak (xl) tengelyére egy kisebb (G2) lánczkerék oly módon van erősítve, hogy a kötéldobbnak a nehezék fölemeléséhez szükséges irányban történő forgatása közben a (Gl) láncz közvetítésével az említett tengelyen lazán foroghat, míg ellenben a nehezék lesülyedése alkalmával bekövetkező forgási iránynál a belső dob tengelyével szilárd kapcsolatban jut s így a belső dobot forgásba hozza. E czélból a (G2) lánczkerék rugóhatás alatt álló kilincskerékkel vagy más hasonló, ismeretes szerkezettel hozható kapcsolatba. A belső (Al) dob (6. ábra) négy, egyenlő köbtartalmú, részben egymásba nyúló czellából áll és magasságának mintegy 2 /s részéig vízbe van merítve. A levegő a (H) könyökcsövön a (Hl) légkamrába, (2. és 6. ábra), innen pedig az éppen átellenben lévő (h) nyíláson át a megfelelő czella belsejébe jut. A dob további forgásánál a (h) nyílás a vízbemerülés következtében elzáratik s a benne rekedt levegő a czella átellenes oldalán kiképezett (hl) nyíláson át a (H2) térbe szoríttatik. Az (Al) dobnak tengelye (pl) tömítő szelenczében és (p2) perselyben forog. Az (o) csavaros dugó a dobban levő víz leeresztésére, a hasonló (ol) dugó pedig a vízszín magasságának meghatározására szolgál. Különben pedig megjegyezzük, hogy a légszállító dob berendezése lényegileg megegyezik a gázóráknak jól ismert szerkezetével. A gazolin a (v) csavaros dugó eltávolítása mellett töltetik be a (V) tartányba, melyben (VI) úszó van elrendezve s ennek rúdja keresztül nyúl az említett csavaros dugónak megfelelő furatán (2. ábra). Ez úszó arra való, hogy szárának állásából a (V) tartányban levő gazolin mennyiségét mindenkor ellenőrizhessük. A gazolin (V) tartányából a (K) csövön át az (L) gazolingyűjtőbe vezettetik, hol annak szintmagassága az üvegből készített (1) csövön leolvasható. Az (L) gazolingyűjtőben egy gyűrűalakú (Ll) úszó foglal helyet s az ehhez erősített (11) rúd egy forgattyúkar révén összeköttetésben áll a (K) csőbe iktatott (k) csap nyelvével, úgy hogy az úszó emelkedése alkalmával a csap lassanként záratik, siilyedésénél pedig nyittatik s ily módon a gazolinnak az (L) gyűjtőbe való bevezetése önműködően szabályozta!ik. Ugyancsak a (K) csőnek (kl) csapja arra szolgál, hogy a két készülék szétszedése alkalmával a gazolin lefolyását teljesen el lehessen zárni. (k2) egy ismeretes hollandiai csavaranya, melynek lecsavarása után a (K) csőnek két darabja egymástól szabaddá válik s a (V) tartány a készülékről akadálytalanúl leemelhető. A gazolinnak az elgázosító készülékhez való szállítására egy (M) elevátor szolgál, melynek (m, m) lánczkerekei az (Ml) tartóra vannak szerelve s működtetése a (z, z) tárcsák és (zl) áttétel révén, az (Al) dob (x 1) tengelyének közvetítésével történik (1. és 2. ábra). Az elevátornak teknőalakú (z2) csészéi a gazolint az (L) gyűjtőből fölemelik és az első végük közelében levő nyíláson át az (a) kagylóba ürítik, honnan az (al) csövön át a gázosító készülékbe folyik. A gázosító készülék több, szorosan egymásra helyezett, gyürűalakú (t) edényből
