32371. lajstromszámú szabadalom • Szögecselőgép

Megjelent 1905. évi márczius hó 15-én. KIR MAGY SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍR A S 82371. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Szögecseló'gép. ERMEL GYÖRGY MÉRNÖK LIÉGEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904. évi február hó 23-ika. A jelen találmány tárgyát egy szögecselő gép képezi, mely híd-konstrukciók és magas építményekhez való anyagok alkatrészeinek összeszögecselésére szolgál olyképen, hogy a már megelőzőleg izzóra hevített közön­séges gömbölyű vas- vagy aczél szögecs­szárakat az összeerősítendő anyag furataiba helyezzük és azután mindkét végükre egy­idejűleg ütéseket mérünk mindaddig, míg teljesen szabályos szögecsfejek nem kép­ződnek. Ezáltal azt érjük el, hogy nem kell már kész «szögecsfejekkel» ellátott szöge­cseket használni, a mi a szögecselést sokkal olcsóbbá teszi. A találmány tárgyát képező szögecselő gép a csatolt rajzokban két kiviteli alakban van bemutatva, és pedig: 1. ábra a gép oldalnézete; 2. és 3. ábra a gép elölnézete a működ­tetett alkatrészek két különböző helyzetében; 4. ábra pedig a szögecselő gép egy más kiviteli alakját mutatja. A találmány tárgyát képező szögecselő gép, mint az az 1. ábrából látható, patkóvas alakjában van kiképezve és mellső része üreges. Az egész gép egy állványra van szerelve, mely azonban a géppel együtt egy darabot is képezhet, A szögecselő gép szerkezete a következő : A gép (c) tengelyére két (a) tárcsa van szerelve, melyek közül az egyik fix, a másik laza (1. ábra). A (b) lendítő kerékkel ellátott (c) tengely egyik végével egy alkalmas (d) csapágyban van ágyazva, másik végével pedig egy az imént említett (e) patkóvasba illesztett hü­velybe nyúlik. A (c) tengelyre továbbá egy (f) be- és kikapcsoló készülék van szerelve, melynek egyik fele egy a (c) tengelyre lazán szerelt és a főalkatrészeket az alább leírandó módon működésbe hozó (g) fogaskerékkel egy darabból áll. A (g) fogaskerékkel két (h, h) fogaskerék áll kapcsolatban, mely fogaskerekek az (e) patkóvas (t) csapágyaiban ágyazott (i) ten­gelyek jobb végére vannak fölékelve (1. ábra). Az (i) tengelyek bal végére pedig a (j) ex­centerek vannak szerelve, melyek az (x) részen körívalakban vannak kiképezve (2. és 3. ábra). Ezen excenterek az (i) ten­gelyekre úgy vannak szerelve, hogy az (x) körívek középpontja az (i) tengelyekbe essék. A (h, h) fogaskerekek akként vannak mére­tezve, hogy kerületük a íg) fogaskerék vala­mely egész számú többszörösét képezik. Mindegyik (j) excenter csapja egy (k) hajtó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom