32371. lajstromszámú szabadalom • Szögecselőgép

rúddal van összekötve, mely hajtórúd egy (1) sajtolódugattyúval áll kapcsolatban, az egyes (1) dugattyúk szabad vége pedig egy kicserélhető (m) formával van ellátva. Az (e, e) patkóvas (r, r) mellső részében az (n, n) hengerek vannak kiképezve, melyek az alkalmasan elhelyezett tekercsrugók befolyása alatt álló (p, p) csuklós emelők által a kellő időben az (o, o) pontoknál érintkezésben tartatnak a (j, j) excenterekkel. E hengerek azonban az (r, r) mellső részekkel egy darabot is képezhetnek. A (j) excenterek és az (n) hengerek közötti távolságot a hengerekre kicserélhetően szerelt (v) lemez szabja meg, mely a (j) ^xcenterrel az (o) pontnál a kellő időben érintkezésbe jön. Mindegyik (n) hengerbe továbbá egy üreges (q) szoritópofa van illesztve, mely egy szorítócsavar segélyével van rögzítve olyképen, hogy a szorítópofa az (n) hengerrel együtt mozog. A (q) szorítópofa a különböző munkálatok természete szerint az (n) hengerben hosszabbra vagy rövidebbre állítható, a mi olyképpen történik, hogy a (q) szorítópofa alatt lévő (s) üreges térbe több vagy kevesebb köralakú lemezt helyezünk (1., 2. és 3. ábrák). Az (1) dugattyúk az (n) hengerekben és a (q) szorítópofákban szabadon csúszhatnak. A (h, h) fogaskerekek következtében az (i, i) tengelyekre erősített (j, j) excenterek és ezekkel kapcsolatban álló (k, k) hajtórudak, (1, 1) dugattyúrudak és a (q, q) szorítópofák egymáshoz képest teljesen egyenlő mozgást végeznek, azaz e szorítópofák úgy az összeszögecselendő anyag felé, mint ezen anyagtól egyenlő nagyságú utat tesznek meg. A (q) szorítópofáknak egymáshoz való közeledése az ös3zeerősítendő auj-ag vastagságától függ, míg ezen pofáknak egymástól való távolodását a föntemlített (j, k és 1) alkatrészek méreteinek nagysága szabja meg. Az (n, n) hengerek megfelelő (1,1) dugattyúik vezetésére, továbbá a (q) szorítópofáknak az összeszögecselendő anyagra való szorítására szolgálnak. E hengerek, mint már említettük, megfelelő excenteriikkel a kellő időben érintkezésbe jutnak. Az (n, n) hengerek a (j) excenterek, illetőleg ezeknek (x) görbületei következtében előbb egymás felé közelednek és azután egy bizonyos rövid időre megállanak, végül pedig egymástól távolodnak. Az (i) tengelyek forgását a (j) excenterekről a (k) hajtórudakra visszük át, mely forgást a hajtórudak az (1) dugattyúkkal közlik, melyek mint már fönt említettük, az (o) szorítópofák útján a szögecselést végzik. Megjegyzendő, hogy az (1) dugattyúkat, a (k) hajtórudakat, a (j) excentereket és az (i) tengelyeket egyetlen egy alkatrész, és pedig a (g) fogaskerék működteti, melynek forgása a (h) fogaskerekekre és innét az (i) tengelyekre stb. vitetik át. A találmány tárgyát képező szögecselő gép már most a következőképen működik: A gépet, mely a 2. ábrában rajzolt működésen kívüli helyzetben van, az (a) helytálló tárcsa, a (b) lendítőkerék és a (c) tengely segélyével megindítjuk. Erre az összeszögecselendő anyagot egymásra helyezzük olyképen, hogy az ezen anyagba már előzőleg kifúrt furat az (1) dugattyúk függélyes tengelyével egy vonalba essék, mire a máiszintén előzőleg megszabott kellő méretű izzó szögecsszárakat ezen furatba dugjuk. Ezután a (g) fogaskereket az (f) kapcsoló segélyével a (h) fogaskerekekkel hozzuk kapcsolatba, miáltal az (i, i) tengelyek és a többi alkatrész működésbe jönnek. A mellékelt rajz 2. ábrája a gép oly helyzetét mutatja, a midőn a két összeszögecselendő lemez furatán keresztül egy szögecsszár van dugva. A 3. ábrán pedig a gép ama helyzetben van föltüntetve, a midőn az összeszögecselendő két lemez a (q) szorítópofák segélyével egymásra van szorítva, az (1) dugattyúk pedig ütésre kész helyzetben vannak. A gép elindításával az egyes alkatrészek a következő fázisokon mennek át: A (j, j) excenterek forgásuknál (x, x) görbületeikkel egy bizonyos ideig az (n, n) hengerekkel érintkeznek és ez alatt a (q)