32363. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szerkezet egyenáramú vasúti mótorok számára

tényezőt (szorzót vagy osztót), (E) a rendelkezésre álló, állandónak föltételezett üzemfeszültséget, (I) a főtekercsben állandó értéken tartandó főáramot, és (i) a térmágnes szabályozó tekercsében folyó, módosítandó szabályozó áramot jelöli. A mellékelt rajznak 1. és 2. ábrája a jelen találmány tárgyát képező szerkezetnek egy foganatosítási alakját két főáramkörű vagy soros kapcsolású motornál való alkalmazásában vázlatosan tünteti föl. (s) az (E) feszültségű egyenáramú tápvezetékeket jelöli, melyek a (b) fegyverzettel és a (c) térmágnes főtekercesel bíró (I és II) egyenáramú motorokat táplálják. A (c) főtekercs a (b) fegyverzettel soros kapcsolásban van. a mint ez főáramkörű motoroknál szokásos. Mindegyik mótor térmágnesén még egy (r) szabályozó tekercs van elrendezve, mely ugyanoly irányban van göngyölve, mint a két főtekercs; a két szabályozó tekercs egy közös áramszabályozóval, pl. egy ellenálláskapcsolóval az (s) segédáramkörbe van beiktatva. Ezen áramszabályozó vagy ellenálláskapcsoló, melynek szerkezete a jelen találmány keretébe nem esik, két hajlított (d, e) kontaktussínnel bír, melyekkel az (s) segédáramkörnek sodronyai vannak összekötve és melyek fölött az (f) kontaktuseineltyű forgatható. Az ezen kontaktusemeltyü a végein elrendezett és egymástól szigetelt áthidaló kontaktusok segélyével az említett kontaktussíneket az (m m1

, n ti1

) kontaktusokkal köthetjük ö-sze, melyek négy quadransban vannak elosztva i és az (s) segédáramkörben folyó áram sza- : bályozására szolgáló (w) ellenállásokkal vannak összekötve. Az (m és n1

) kontaktusok a pozitív, az (n és m1

) kontaktusok ellenben a negatív tápvezetékekkel vannak összekötve. Ezen összeköttetés akként van foganatosítva, hogy az (f) kontaktusemeltyű, midőn azt rendes állásából (1. ábra) a berajzolt nyíl irányában forgatjuk, előbb (m, m1

) kontaktusok fölött csúszik és így az ezen kontaktusokkal összekötött ellenállások : bekapcsolása folytán az (s) segédáramkörbe 1 jutó áramot fokozatosan gyöngíti, ezután pedig az (n, n1

) kontaktusok fölött csúszik s így az (s) segédáramkörben az áram irányát az ezen kontaktusokkal összekötött ellenállásoknak fokozatos kikapcsolása közben megfordítja. Ily módon az (i) szabályozó áram az (r) szabályozó tekercsekben (i) értékről zérusig csökken, ezután pedig (—i) értékig növekedik. A szabályozó áramnak ezen változását már most a következőkben leírt módon a mágneses tér gerjesztésének szabályozására hasznosítjuk. A (f) kontaktusemeltyű rendesen az 1. ábrában föltüntetett állásban van és egy alkalmas visszamenesztő szerkezet, pl. egy spirálrúgó vagy súly hatása folytán ezen állását betartani vagy abba visszatérni igyekszik. A kontaktusemeltyűt ezen állásában a mótor, illetve motorok elindításánál, emelkedő pályarészek befutásánál vagyis mindaddig meghagyjuk, míg a menetsebesség a minimális üzemsebességet, pl. óránként 20 kint túl nem haladja. A mótor, illetve motorok akkor teljes erővel dolgoznak és mágneses terük a (c) főtekercsnek (I) árama és az (r) szabályozó tekercsnek ugyanoly irányú (i) árama által létesíttetik, úgy, hogy a két tekercs illetve két áramgerjesztő hatásai összegeződnek és együttesen az (U) mágneses összteret létesítik vagyis a fegyverzetáramnak maximális értékével a maximális (P) vonó erő idézheti elő. Ha már most a vontató erő csökken, akkor a mótor sebessége növekedik, ezen sebességnövekedés pedig a fönnáló (U) mágneses össztérrel együtt nagyobb elektromótorikus ellenerőt fejleszt, mely az (I) főáramot csökkenti. Az áramnak soros kapcsolású (o) tekercsben ily módon bekövetkező csökkentése a mágneses térnek arányos gyöngülésével jár. Minthogy az állandóan normális állapot fönntartásának előföltétele az, hogy mindig P = I X U lezyen, követp kezésképpen a vonó erőnek pl. --re való I X U csökkenésénél ezen értéknek az értékn kel kell egyenlőnek lennie. Ezen utóbbi ér-