32358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás agyagipari műtárgyak előállítására

.Hegjeieiit 1905. évi márczíus hó 14-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI WK® H IVATAL SZABADALMI LEI RAS B2B58. szám. XVII/b. OSZTÁLY. Eljárás agyagipari műtárgyak előállítására. STABK ZSIGMOND MÉRNÖK ZÓLYOMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 szeptember hó 22-ike. Jelen bejelentés tárgyát eljárás képezi agyagipari műtárgyak előállítására; az ezen eljárás szerint készült tárgyak a terracotta egyik válfaját képezhetik, mert, bár zománcz nélkül készülnek, az eljárás folyományakép zománczszerű fényt és pórusnélküli fölületet nyernek, sőt bármily alakzat vagy rajz ép úgy égethető rájuk, mint a zománczfölületekre. Az eljárás a következő: Igen finoman megiszapolt agyagot az agyagiparban használatos bármely formálási mód, például sajtolás, korongozás, formába öntés stb. által megfelelő formába hozunk és félkeményre való szikkadás után i az ilykép elkészített tárgy fölületét megfelelően alakított finom aczélpengékkel tömörítjük, csiszoljuk és fényesítjük; a tárgyat ezután teljesen megszáradni hagyjuk és száradás után oly kefével, melyre előzetesen viaszkot vagy cerezint vékony rétegben rádörzsöltünk, niegkeféljük. Ezután következik az égetés; az égetésnek zárt tokban kell történnie és a szerint, a mint oxydáló vagy redukáló égetést, vagy különböző magas hőmérsékletet alkalmazunk, az égetett műtárgynak legkülönbözőbb színárnyalatokat adhatunk; ez tehát már egy módja annak, hogy zománcz nélkül különböző színárnyalatokat nyerhessünk. Az égetés és kihűlés után a műtárgyak fölületét újból viaszkos kefével fényesítjük, a miáltal a zománczhoz hasonló fölület és homogénitás áll elő, melyen a víz ép oly kevéssé hatol át, mint a zománczozott fölületen, sőt az állandósított viaszréteg folytán a víz le is pereg róla; ilykép kész, fényes fölületű terracottákat nyerünk. A fölületnek lehet azonban még tovább is más színárnyalatokat kölcsönözni; egyik módja például, hogy a kiégetett tárgyakat i chamotte-tokokban fűrészpor vagy szénpor közé ágyazzuk és a tokot hermetice elzárva, újból kiégetjük. Ekkor a fűrész- vagy szénpor száraz desztillációnak vettetik alá; a fejlődő gázok és kátrányoki—2 mm. mélységig az égetett agyagtárgyakba hatolnak be és körülbelül három órányi égetés után a folyamat be van fejezve; kihűlés után a tárgyakat a tokból kivesszük, majd szalmalángon a szabad levegőn befüstöljük, majd lekeféljük, viaszkos keiével átdörzsöljük, mire a tárgyak ébenfafekete fölszínt és zománczos fényt nyernek. Egy másik változat, hogy az első égetés