32358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás agyagipari műtárgyak előállítására

után a tárgyakat erősen kormozó láng hatásának tesszük ki, a miáltal a bronzszín minden válfajára tehetünk szert. Ha a tárgyakra rajzokat akarunk égetni, akkor a következőkép járunk el: az égetett tárgy fölületére vagy másoló papírral vagy patronnal a rajz körvonalait fölvisszük, ezen körvonalakat hamú és finoman iszapolt agyag folyós keverékével befödjük, azután száradni hagyjuk. Száradás után ismét vagy fűrészporba való ágyazás és száraz desztillációnak vetjük alá, vagy pedig közönséges kormozó láng hatásának tesszük ki, a miáltal a be nem födött helyek első esetben ébenfafekete, második esetben bronzszínt nyernek. A folyamatot követő kihűlés után a hamú-agyagkeveréket lekeféljük és a fölületet fényesítjük. A fölület díszítése czéljából a nyers tárgyakat fényesítés után cizelálhatjuk vagy gravírozhatjuk, a miáltal különböző rajzokat nyerhetünk; a tárgyakat azután az előbbi égetési folyamatok egyikének vetjük alá. A díszítés egy másik módja a tárgyak nyers, csiszolás előtti állapotában a külső fölületeknek reliefekkel (domborművekkel) való ellátása akár öntés, akár közvetlen fölvitel útján, a midőn is a szikkadást követőleg a domborművet nyers fölülettel meghagyjuk, az alapot pedig az ismert tömörítési és csiszolási műveletnek vetjük alá; az égetés ismét az előbbi módok egyike szerint történik. Erősbítés czéljából lehet az agyagot azbesztporral keverni és ezen keveréket alapul venni, miáltal különösen építési czélokra igen szilárd és kevésbbé fényes, tehát a czélnak jobban megfelelő díszítményeket nyerünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás agyagipari műtárgyak előállítására, jellemezve az által, hogy igen finoman megiszapolt agyagot tetszőleges módon formálunk, a formált tárgy fölületét félkeményre való szikkadása után finom aczélpengékkel tömörítjük és csiszoljuk, megszáradás után viaszkozott kefével megkeféljük, majd zárt tokban égetjük, kihűlés után újból viaszkozott kefével keféljük, minek folytán a tárgy zománczszerű fölületet nyer. 2. Az 1. igényben védett eljárás változata, jellemezve az által, hogy a zománczszerű fölületet nyert tárgyakat chamotte-tokban fűrészpor közé ágyazzuk, a tokot légmentesen elzárjuk, újból kiégetjük, kihűlés után kormozó lángon befüstöljük, majd lekeféljük és viaszkozott kefével átdörzsöljük, minek folytán ezen tárgyak ébenfafekete fölszínt nyernek. 3. Az 1. igényben védett eljárás változata, jellemezve az által, hogy a tárgyakat az első égetés után azonnal erősen kormozó láng behatásának tesszük ki, miáltal azok bronzszínt nyernek. 4. Az 1. igényben védett eljárás változata, jellemezve az által, hogy a tárgyakra rajzokat viszünk föl oly módon, hogy előbb a körvonalakat rámásolva, azokat hamú és finoman iszapolt agyag folyós keverékével födjük be, majd száradás után vagy a 2. vagy a 3. igényben védett eljárásnak vetjük alá és a tárgynak be nem födött fölületein egyik esetben ébenfaíekete, másik esetben bronzszínű, el nem tünő rajzokat nyerünk, kihűlés után a tárgyról az oda nem sült hamú-agyagkeveréket lekeféljük és azután ismét fényesítjük. 5. Az 1—4. igényekben védett eljárás változata, az által jellemezve, hogy a fényesítés után a nyers tárgyak fölületét cizellálás vagy gravírozás segítségével díszítjük, azután az előbbi égetési folyamatok egyikének vetjük alá. 6. Az 1—4. igényekben védett eljárás változata, az által jellemezve, hogy a tárgy fölületét tömörítés és csiszolás előtt domborművei látjuk el, a szikkadás után a domborművet változatlanul hagyva, az alapot az ismert tömörítési és csiszolási műveletnek vetjük alá,