32355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos izzóanyag előállítására

az áramot vezesse. Szilikátok hozzáadása által az ellenkezőt érjük el. Ha például 200 Volt-nyi és ennél még nagyobb feszültségű áramok számára akarnánk ellentállási fajokat készíteni, mely áramokhoz — miként az föntebb megadatott, — csak 3—7 mm.-es szemek alkalmazhatók, akkor a szén megosztása által első sorban a következő öt főcsoportot hoznók létre: «A» csoport: 3 mm.-es (200-300 Volt feszültséghez) «B» csoport: 4 mm.-es (300 - 400 « « ) «C» csoport: 5 mm.-es (400—500 « « ) «D» csoport: 6 mm.-es (500—600 « « ) «E> csoport: 7 mm.-es '600—700 « « ) Ezen «A»—«E» főcsoportok (anyagcsoportok) mindegyikét azután egyrészt grafitnak, másrészt meg szilikátoknak hozzáadása által oly módon változtathatjuk, hogy például az «A» csoport 99 speciális ellenállásra oszlik meg, a melyek közül mindegyik következő a megelőzőnél 1 Volt-tal nagyobb feszültségű áramhoz pontosan alkalmas, tehát «A» =3 mm. 200 Volt feszültséghez «A1» = 3 mm. 201 « « «A2» = 3 mm. 202 « « «A99» = = 3 mm. 299 Volt feszültséghez «B» = 4 mm. 300 Volt feszültséghez «B1» = 4 mm. 301 « « «B2» = 4 mm. 302 « « «B99» — 4 mm. 399 Volt feszültséghez, és így tovább. A grafitnak, illetőleg a szilikátnak hozzáadása tetszés szerinti alakban történhetik. Az új anyagot tüzelőanyag módjára egyszerűen szétterítjük a tetszés szerinti nagyságú, fölmelegítendő fölületen, a melyet azután ezen anyag részben ellentállási, részben fényívhevítés segélyével (tehát az eddigelé ismeretes eljárások kombinációja segélyével) bármely kívánt hőmérsékletre (2°-tol egészen 3000° C.-ig) fölmelegít. Az új anyagnak, miként az már az eddig mondottakból is következik, finomszemcséjű poralakja van, a melyet (az elérendő hőmérséklethez képest) tetszés szerinti vastagságú rétegben halmozunk föl a fölmelegítendő tárgy (olvasztótégely, boltás, tetszés szerinti nagyságú kemenczboltozat) körül. Ha ezen anyagrétegen megfelelő erősségű elektromos áranot vezetünk át, akkor az egyes anyagrészecskék között végtelen sok kicsiny és még kisebb fényív jön létre, a melyek néhány perez elteltével az anyagnak oly kinézést kölcsönöznek, mintha az I leghevesebb izzásban levő koksz- vagy szénréteg lenne, és képessé teszik az anyagot arra, hogy az általa körülvett testet néhány perczet kitevő rövid idő alatt a legmagasabb hőmérsékletre (egészen 3000° C.-ig vagyis a fényív hőmérsékletéig) melegítse föl. Amellett az anyag elégés által úgyszólván egyáltalában nem emésztetik föl (hónapokon át alkalmazható változatlanul); mellékáramok és így az anyagot tartalmazó testnek (hevítő- vagy olvasztókészűléknek) tönkretétele ki vannak zárva. Hasonlóképen ki van zárva égési termékeknek képződése a fölmelegített térben. Létrehozhatunk azonban ezen anyag segélyével alacsonyabb és a legpontosabban szabálj-ozható hőmérsékleteket is; ha például nem az a czél, hogy a meleget egy olvasztótérre koncentráljuk, hanem az, hogy kifelé áramló meleget hozzunk létre, amint az például lakások és más helyiségek fűtési berendezésénél szükséges. Az ekkor alkalmasan elkészített anyagot nem a fölhevítendő test köré, hanem ezen testbe helyezzük és oly gyönge áramot küldünk át. hogy a fényívképződés az egyes anyagrészecskék között szemmel nagyon kevéssé vagy egyáltalában ne legyen észrevehető. Ekkor az anyagból csak egyenletes, enyhe meleg sugárzik ki. Mindazon készülékek, a melyek eddigelé platina-, nickel-és más hasonló vezetékek segélyével bizonytalan és költséges módon hevíttettek elektromos árammal, kivétel nélkül hevíthetők