32355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos izzóanyag előállítására

— 4 -az új anyaggal is, mely czélból ezen utóbbit épúgy, mint egy közönséges tüzelőanyagot, a melegítendő testben halmozzuk föl. Még tökéletesebb, sőt a lehető legtökéletesebb eredményt nyerjük azon esetben, ha egy vagy több előkészített ellentállási fajt (anyagfajt) a következő módon alkalmazunk : Tegyük föl, hogy a mellékelt rajzon (a) egy tégelyt jelöl, a melyben valamely anyagot, például nickelt akarunk megömleszteni lehetőleg kevés elektromos áram fölhasználásával. Ezen czél elérésének első föltétele az, hogy lehetőleg csupán a megömlesztendő anyaggal közvetlenül érintkezésbe jövő fölületek, tehát itt az (a) tégelynek falai melegíttessenek föl, az összes fejlesztett meleg a tégely belsejébe vezettessék és I minden melegpazarlás, mely a tégely kerületétől távol fekvő részeknek, főként tehát a (b) kemeneze falainak fölmelegítése által jöhetne létre, elkeríiltessék. Más tekintetben ismét az is szükséges, hogy a melegnek az (a) tégelyhez való vezetése helyenkint különböző legyen, mivel tudvalevőleg a tégely a (c—c) zónában több meleget igényel, mint a (d—d) zónába-n és legkevesebbet igényel az (e—e) zónában, aminthogy egyenletes meleghozzávezetésnél azt tapasztalták, hogy az ily tégelyek szájnyílásukhoz közel, a fölső részükön nehezebben melegednek föl és így a bennük levő anyag ezen magasságban még nem ömlik meg, a midőn már a tégely fenekén levő anyag elégett. Ezen hátrányok igen könnyen elkerülhetők a jelen eljárás szerint elkészített ellentállási anyag alkalmazásával. Ezen új eljáiás segélyével képesek vagyunk, amint az már föntebb elmagyarázta tott, minden áramerősség- és feszültséghez a legalkalmasabb ellentállási anyagot előállítani. Ha tehát föltételezzük azt, hogy a rajzon (N) el jelölt anyagréteg szolgáltatja a legkisebb ellentállást az (f és g) sodronyokon átfolyó áramnak, míg az (M) réteg oly módon előkészített anyagból áll, a mely az áramot egyáltalában nem, vagy csak igen kis mértékben vezeti, akkor világos, hogy a pozitív sarkokhoz vezetett áramok útjukat csupán az (N) rétegen át, tehát a tégely kerületéhez lehetőleg közel veszik, és a negatív sarkokhoz folynak. Ennélfogva tulajdonképen csupán az (N) anyagrétegben képződnek a kis fényívek és csupán ezen réteg melegíttetik föl hatályosan, hogy azután melegét a tégelynek adja át. Az (M) anyagrétegen ellenben egyáltalában nem, vagy pedig igen csekély, hogy úgy mondjak kitérő áramhullámok mennek át, minélfogva ezen réteg egyáltalában nem, vagy csak igen kis mértékben melegíttetik föl és így csakis igen jó hővédő gyanánt szolgál. Beható kísérletek azt mutatták, hogy a fönt megadott módon szerkesztett és ezen ellentállási anyaggal hevített készülékek kifelé alig észrevehetően sugároznak meleget, miközben bensejlikben a. legmagasabb hőmérséklet uralkodik. Könnyen belátható, hogy az új eljárás szerint előkészített anyagnak alkalmas kombinálása által létrehozhatunk minden tetszés szerinti meleg fokozatot valamely hevítőkészülékben az összeállított anyagfajok kiilönfélesége és azoknak elhelyezési módja szerint (többé vagy kevésbé tömöttebb, vastagabb vagy vékonyabb rétegekben stb.) a legszubtilisabb és legkomplikáltabb módokon. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás elektromos izzóanyagnak szénből való előállítására, jellemezve az által, hogy a szenet előbb 1—7 mm. nagyságú szemekké aprítjuk, azután az így nyert anyagot főcsoportokba, anyacsoportokba osztjuk, a melyek közül az első csupán 1 mm. nagyságú szemeket tartalmaz, a második meg csupán 2 mm. nagyságú szemeket, s. í. t. és végül ezen csoportok mindegyikét grafitnak vagy szilikátoknak hozzáadása által fokozatokba osztjuk aszerint, amint a csoport vezetőképességét fokozni vagy csökkenteni a arjuk.