32355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos izzóanyag előállítására

át, úgy hogy ezzel az eljárással csak kis , hevítő- és olvasztókészűlékek. még pedig j csakis nagy üzemköltséggel és csak nagy nehézséggel voltak üzemben tarthatók. Kisebb olvasztó kemenczék, és pedig vegyészek, orvosok stb. laboratóriumai számára, valamint fűtőlapok (rechaud-k) itt-ott használatban állanak ugyan, anélkül azonban, hogy általános elterjedésnek örülnének. Az eddig ismeretes elektromos hevítések t. i. csakis luxushevítések, vagy a hol az ipari üzemben alkalmaztatnak, ott oly magas hőmérséklet előállítása czéljából használtatnak, melyet eddigelé másképen, mint fényív segélyével nem voltunk képesek létrehozni. Az elektromos árammal való hevítésnek kérdése csak akkor volna megoldottnak tekinthető, vagyis az elektromos hevítés csak akkor kezdene komoly szerepet játszani a hevítés technikájában, ha képesek volnánk az ismert, közönséges tüzelő anyagokhoz (fához, szénhez, kokszhoz stb.) hasonlóan, tetszés szerinti nagy fölületeket valamely egyszerű, kényelmes és veszélyt kizáró módon elektromos áram segélyével is fölhevíteni, még pedig tetszés szerinti magasságú, valamint pontosan szabályozható hőmérsékletre csekély költségek ellenében. Ezen föladatot oly módon igyekeztek megoldani, hogy elektromos vezető, illetőleg hevítő ellenállás gyanánt szénpálczákat vagy széndarabokat, sőt szénport is alkalmaztak. Kísérleteket végeztek még a szénpornak grafittal vagy szilikátokkal való keverékével is. Ezen kísérletek azonban nem vezettek gyakorlatilag értékesíthető eredményre. Ennek oka abban rejlik, hogy eddigelé nem jöttek arra rá, miszerint egy szénvezeték, vagyis jobban mondva az egyes széntestekből álló (tehát megszakított) vezetőanyag az elektromos áramnak meleggé való lehető tökéletes gyakorlati átváltozását az anyagnak lehető kis elhasználódása és fölemésztése mellett csakis akkor teszi lehetővé, az anyag összetétele azon áram feszültségének megfelolően változtatható, a mely rajta áthalad. Más szóval: racionális üzem csak úgy érhető el, ha a megszakított vezetőt az alkalmazásba jövő áramnak megfelelően szabjuk meg úgy nagyságára, valamint összetételére nézve. Azt tapasztalták, hogy 200 Volt-nyi vagy még nagyobb feszültségnél körülbelül 3— 7 mm. átmérőjű szem a legalkalmasabb, míg kisebb feszültségnél 1—3 mm. átmérőjű szem alkalmazásával lehet elérni az áramnak meleggé való legjobb átalakítását vagyis a leggazdaságosabb erélykihasználást. A szénnek meghatározott nagyságú szemekre való ily elosztása azonban nem elégséges arra, hogy az ellenállási anyag minden lehető áramfeszűltséghez pontosan alkalmassá legyen; egyedül a szénnek megosztása által, — minthogy az ilyen megosztás közelfekvő okokból nem szabályozható a legpontosabban, — nem hozhatunk létre tetszés szerinti számú ellenállási fajokat, a melyek egymástól vezetőképesség és melegfejtő -(-képesség tekintetében csak kis mértékben különböznének, miáltal képesek lennénk tetszés szerinti elektromos áramot a legkedvezőbb körülmények között alakítani át meleggé. Egyedül a szénvezetéknek megosztása által korlátolt számú normál, — vagy jobban mondva — alapellenállást, ellentállási csoportokat (anyagcsoportokat) hozhatunk létre, a melyeknek mindegyike, ha nem is tökéletesen, de legalább megközelítőleg alkalmas bizonyos számú áramhoz, a melyeknek erőssége és feszültsége csak megszabott határokon belül ingadozik. Ezen ellentállási csoportnak (anyagcsoportnak) további változtatása által nyerjük tetszés szerinti számban a föntebb említett és egymástól csak a legkisebb mértékben eltérő ellentállási fajokat (anyagfajokat). Egy-egy ellentállási csoportnak (zen további változtatása egyrészt grafitnak, másrészt meg szilikátoknak hozzáadása által történik. Grafitnak a szénhez való keverése növeli a hevítőanyagnak azon képességét, hogy áramot meleggé változtasson át, ezen meleget magában fölhalmozza, továbbá, hogy