32339. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sűrített levegővel dolgozó átmenő vasúti fékek működésének gyorsítására

Ez a válaszfal a fővezeték (5 és 6) szaka- j szát is elválasztja egymástól. A (4) válasz- l fal fölfelé irányuló nyúlványa által egymástól elválasztott (31 és 32) vezetékek a (2 és 3) kamrát a (30) kamrával kötik össze, melyet fölül a gummiból vagy más hasonló anyagból készült (7) lap zár el; e hajlékony tárcsa a (30) kamra falainak fölső részén kiképezett (8) perem s a (11) csavarokkal lefoglalt (10) födél alsó részén kiképzett (9) perem közé szoríttatik be. A (31 és 32) vezetékekben egy-egy (21), ill. (22) szelep a szeleporsó vezetésére szolgáló alsó (23) tárcsa vagy dugó s a szelepülésül szolgáló fölső (24) tárcsa vagy dugó között foglal helyet. Az alsó (23) tárcsákon vagy dugókon a sűrített levegő átbocsátására (25) kimetszések vannak (6. ábra) s a fölső (24) tárcsákon vagy dugókon (26) bő nyílás van, melynek falai fölfelé meghosszabbítva a (7) lap közvetlen közelébe nyúló (33) csövet alkotják. A (21 és 22) szelepeket ezen csövek aljához a (27) gyönge rugók szorítják, mikor a (2 és 3) kamrákban s a (30) kamrában a nyomások egyenlők. A szeleptányérokon (34) kimetszések vannak (5. ábra), melyek közül kettőt a (28) szűk furat köt egymással össze; e furatból ismét egy szűk függélyes (29) furat ágazik ki, mely a fölső (24) dugón levő nyílásba torkol, úgy hogy ha a szelepek zárva is vannak, ezen (28) és (29) vezetékek s a dugók (25 és 26) nyílásai a (2 és 3) kamrák s a (30) kamra közt állandó közlekedést tartanak fönn. A (2 és 3) kamrák, továbbá a (10) födél alsó része s a (7) lap fölső szine közt levő (12) kamrával is közlekednek (13 és 14) vezetékek révén, melyek a (12) kamrával (16) vezeték útján közlekedő (15) kamrába torkolnak (1. ábra). A (12) kamra a (17) vezeték útján közvetletlenül a külléggel áll összeköttetésben ; a (17) vezeték kezdeténél a (7) lapig nyúló peremek vannak kiképezve. A (13 és 14) vezetékekben két (18 és 19) szelep van (4. ábra), melyek orsói a (21) csap körül lengő (20) himbával olyként vannak összzekötve, hogy ha az egyik szelep nyílik, a másik szelep zárul s fordítva. Ezen összekapcsolt szelepek helyett két külön rúgós szelepet is lehet alkalmazni, melyeknek rugója a szelepet akkor zárja, ha a (15) kamrában s a ^13 és 14) vezetékben a nyomás egyenlő nagy. Ha a fékek oldva vannak, akkor a fővezetékben s ezzel együtt az (1) szekrény kamráiban s a (31 és 32) vezetékben uralkodó nyomás a (7) lapot a külléggel közlekedő (17) vezeték nyílásainak pereméhez fölnyomja; e nyílások tehát elzáratnak s a (7) lap fölemelkedése folytán a (33) csövek végei szabaddá lesznek s így a (30) kamra s a (2 és 3) kamra közt, vagyis végeredményben a fővezeték (5 és 6) szakasza közt a (23 és 24) dugókon s a (27) rugókkal fészkükre szorított (21 és 22) szelepek (28 és 29) furatain át összeköttetés létesül. Ha a fővezetékben fékezés czéljából a nyomást csökkentjük, ezen nyomáscsökkenés legelőször a fővezetéknek a kezelő szelephez legközelebb eső — a mi esetünkben (6) — szakaszában s így az (1) szekrény (3) kamrájában válik érezhetővé. A nyomáscsökkenés gyors tovaterjedését a (32) vezetékben levő (22) szelep részben meggátolja s így a (32) vezeték s a (30) kamra között pillanatnyi nyomáskülönbség jön létre, melynek eredményekép a szelep fészkéről leemelkedik s a (24) dugón levő (26) nyílás szabaddá válik, úgy hogy ez utóbbin a (30) kamrából sokkal több levegő áramlik ki, mint a mennjd a (31) vezeték (21) szelepén levő nyílásokon át bemegy. A (30) kamrában tehát a nyomás hirtelen lecsökken s a (12) kamrában uralkodó nyomás a (7) lapot lenyomja, mire az a (33) csöveket elzárja s a (2 és 3) kamrák közti összeköttetést megszünteti, másrészt pedig a (17) vezeték nyílásait szabaddá teszi, melyeken keresztül a (12) kamrában, a (16) vezetékben s a (15) kamrában levő sűrített levegő a szabadba távozik. A (18) szelep, mely a kezelő szeleptől távolabb eső s a kezelő szelep kinyitása folytán előállott nyomáscsökkenést még eddig meg nem érző (2) kamra (13) vezetékében van, az (5) szakaszban uralkodó nagyobb nyomás foly-