32307. lajstromszámú szabadalom • Gázlángzó

Megjelent 1905. évi márczius hó 4-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRAS B2307. szám. Ií/d. OSZTÁ LY. Gázlángzo. KÜPPERS KÁROLY ELEKTROTECHNIKUS AACHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 augusztus hó 9-ike. Találmányom tárgya egy magas hőmérsékletű lángot szolgáltató gázlángzó, melyre az jellemző, hogy alkalmas módon egy Bunsenlángban magában véve színtelen, levegővel nem kevert lángot égetünk el vagy viszont. Eme találmány elve a csatolt rajz 1. ábráján van föltüntetve. Emez ábra szerint a belső (a) cső alsó végén egy karima, fölső végén pedig egy (b) lángzófej van kiképezve, melyben a víz-, szintes síkkal tompaszöget képező, finom fúratok vannak egy körvonal mentén kiképezve. Az (a) csövet egy tágasabb (b) cső veszi körül, melynek (o) légszívó nyílásai vannak, míg az (a) cső karimáján (d d) gázbevezető nyílások vannak kiképezve, úgy hogy eme nyílásokon gáz juthat a (c) csőbe, mely az (o) nyílásokon az (e, e) nyilak irányában levegőt is szív be. A most leírt berendezés működési módjának megmagyarázása czéljából tegyük föl, hogy a gáz csakis az (a) csőbe juthat be és hogy azt a (b) lángzó fejnél meggyújtjuk. Ekkor a fúratok megfelelő kiképzésénél a lángzófejen egy színtelen, nem világító, aránylag kis terjedelmű, de igen meleg (a Bunsenlángnál is melegebb) (f) láng képződik. Ha már most azt tételezzük föl, hogy az (a) cső el van zárva és csak a külső csövön átáramló gáz ég, akkor egy aránylag ugyancsak kis, közepes hőmérsékletű (g) Bunsenláng képződik, mi ellenben, ha a belső (f) és a külső (g) láng egyidejűleg ég, az la. ábra szerint egyetlen (k) láng képződik, melynek nagysága a két külön láng nagyságának három-négyszerese, a mennyiben a kis belső lángot képező egyes (n n) lángnyelvek (la. ábra), melyek a (b) lángzófej furatainál létesülnek, a külső lángot maguk közé beszívják, egyúttal föl is melegítik, úgy hogy ez a Bunsenláng, tehát az egész láng maga is tetemesen kiterjed. A külső láng beszívatását a két láng színezésével világosan láthatóvá tehetjük, de ezenkívül a láng (h) szűkülete (la. ábra) ugyancsak arra utal, hogy ily jelenség megy végbe. Ha már most a külső (c) csövet az (a) csőhöz viszonyítva fölfelé eltoljuk, úgy hogy torkolata a (b) lángzófej fölött álljon, a szűkület is eltolódik és a láng kiszélesedik. Az ekkor képződött nagyobb láng belül üres fog lenni. Mindezek a jelenségek az égés chemiai viszonyai alapján magyarázhatók. Ugyanis, ha valamely Bunsenláng (1. ábra) külső fölületén végbe menő folyamatokat vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a Bunsenláng, melynek belsejében az égés fentar-