32296. lajstromszámú szabadalom • Légkalapács

gernek részbeni metszetével van föltűn- | tetve, a 2. ábra egy a két hengert összekötő nyomóvezetékbe beiktatott csap keresztmetszetét mutatja nagyobbított léptékben, a 3. ábra a 2. ábrán látható csapot egy másik állásban ábrázolja, végül a 4. ábrán ezen csapnak egy másik kiviteli alakja látható. A kalapács úgy mint a törzsszabadalomban az alkalmas f llványra helyezett (1) és (3) hengerekből áll, melyek a dugattyúk két oldalán (17) és (19) csöveken át közlekednek. A (3) szivattyúnak körülbelül a közepén egy csakis befelé nyíló (11) visszacsapó szeleppel (esetleg egy vezényelt beeresztő szeleppel) vau ellátva, melyen át a (6) dugattyúnak mozgatásánál a dugattyú fölé és alá fölváltva levegő szivattyúztatik be, és pedig annyi, a mennyi a levegőnek nagymérvű összesajtolása és az elkerülhetetlen tömítetlenség következtében a tömítőszelenczénél és a (9) kipuffogó szelepnél eltávozik. Ezen (11) szelepnek nem kell okvetlenül a szivattyúhengernek közepén elrendezve lennie; fontos azonban, hogy a szelep nyílása a lefelé menő (6) dugattyú által már akkor zárassék, midőn a (2) kalapácsdugattyú fölfelé hajtatik, úgy hogy utóbbi a (11) szelepen át már nem szívhat be levegőt. A levegőnek beszívása csak akkor történik, ha a (6) szivattyúdugattyú fölfelé mozogva alsó fölületével a(ll) szelep nyílását elhagyta. A (11) szelepnek a szivattyúhenger lökethosszának közel a közepén való alkalmazása még azon előnnyel is bír, hogy a (6) szivattyúdugattyúnak lefelé való menetelénél ezen dugattyú fölött a (11) szelepen át levegő ömölhet be, úgy hogy a fölső nyomás részére állandó légnyomás állíttatik elő, s ennek következtében a kalapács állandó fölső nyomással dolgozik. A 31736. sz. szabadalommal védett kalapács egy a löketnek és esési hatásnak szabályozására, valamint a kalapács fokozatos megemlésére szolgáló berendezéssel is bír, mely két a szivattyúhengernek legmagasabb és legmélyebb helyén alkalmazott váltóból, egy a két hengernek nyomóvezetékében alkalmazott záróelemből és egy másik, egy visszacsapódó szeleppel ellátott összekötő vezetékből áll. Jelen találmány értelmében ezen berendezést lényegesen egyszerűsítjük azáltal, hogy a kipuffogó váltónak elhagyása és a (24) záróelemnek különleges kiképzése által a kalapácshatás szabályozását és a kalapácsnak fokozatos megemelését csakis a (24) záróelem beállításával eszközöljük. Ezen berendezés abbau áll, hogy a (24) záróelemnek (csapnak) (26) tokját (2. és 3. ábra) tetszőleges számú (27) fúrattal (kipuffogó nyílással) ellátjuk, melyek a (24) csapnak zárásánál egymásután jönnek a (24) csapnak (28) fúratával közlekedésbe és pedig olyképen, hogy a csap zárásánál mindig több és több (27) kipuffogó nyílás nyittatik. A (24) csapnak állása szerint tehát vagy az egész levegőmennyiséget a szivattyúhengerből a kalapácshengerbe nyomjuk át (2. ábra teljes vonallal rajzolva), mely esetben a kalapács teljes lökettel és legnagyobb esési hatással működik, vagy pedig a levegőnek csak egy része jut a kalapácshengerbe, másik része pedig a nyitva álló (27) furatokon át a szabadba áramlik (3. ábra), mely esetben a löket és az esési hatás megfelelően csökken. Végül azon eset is beállhat, hogy a (19) csatorna teljesen el van zárva (2. ábra pontozva), ennek következtében valamennyi (27) nyílás nyitott, úgy hogy a léghengerből átnyomott összes levegő a (29) keresztfuratokon vagy hasítékokon át a csapnak (28) csatornájába és innen a (27) nyílásokon át a szabadba juthat, mely esetben a kalapácsfej a szivattyúdugattyúnak működése daczára nyugalomban marad. Ha már most a (27) nyílások keresztmetszetének összegét úgy választjuk, hogy nem az egész a (3) henger által szállított levegő távozik el, hanem annak egy része egy a törzsszabadalom szerint alkalmazott vezetéken át (nincs föltüntetve) a kalapácsdugattyú alá szoríttatik, akkor a kalapács fokozatosan megemelhető és megemelt helyzetében megtartható. Hogy már most a I kalapácsnak megemelése lehetőleg nyugodtan, nagyobb ingadozások nélkül történjék,