32286. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet kaptafákhoz és lábbeliekhez való mértékvételre

gélyével a lábhüvelyk szögállását meghatározhatjuk. A 2. ábra oly kaptafát láttat, melynek mellső része csukló segélyével forgathatóan van a hátsó résszel összekötve. A 3. ábra kicserélhető mellső résszel biró kaptafát láttat. A 3a. ábra részletrajz. A 4. ábra négy kaptafa vagy czipőtalp körvonalait egymásra fektetve szemlélteti. Az 5. ábra a mértékvevő szerkezetnek egymás foganatosítási alakját láttatja. A 6. ábra metszet az 5. ábra X—X vonala szerint. A 7. ábra metszet az 5. ábrának Y—Y vonala szerint. Az 1. ábra az eljárás foganatosítására szolgáló azon mérezét láttatja, melynek segélyével a lábhüvelyknek szögállását a lábon, a kaptafán vagy a czipőn meghatározhatjuk. Az (a b) vonal a vezérvonalat jelöli. Az erre merőleges osztásvonalak egyenlő távolságokban vannak egymástól és (15, 19, 20, . . . 47)-tel vannak jelölve, (c) a lábhüvelyk tetőpontja, mely a beosztásnak körülbelül zéruspontjában van. A(c) pontból több sugár indul ki, melyek egy az (a b) vonalra merőleges vonalat metszenek, melyen a sugarak az (a b) vonaltól balra és jobbra (1, 2, 3, . . . 15)-tel vannak jelölve. Ezen mércze segélyével mindenekelőtt a sarokvégnek a lábhüvelyk tőpontjától való távolságát mérjük meg. Ezen czélból a lábat, talpfát vagy czipőt akként helyezzük a mérczelemezre, hogy a lábhüvelyk tője a (c) pontnál legyen, mire a távolságot beolvashatjuk, mely pl. a rajz szerint 40 egység. A lábat úgy kell a mérczére helyezni, hogy az (a b) vonal a láb belső oldalának szélső pontjait érintse, amint az 1. ábrában szemléltetve van. Már most megnézzük, melyik sugár érinti a lábhüvelyk külső oldalát. Ennek megtörténtével, ha pl. a 4. ábrában föltüntetett négy kaptafából álló kaptacsoportot használjuk, ezek közül azon kaptafát választjuk ki, melynek lábhüvelyk-szögállása a leolvasott szögállást leginkább megközelíti. Lehet azonban úgy is eljárni, hogy a láb, kaptafa vagy czipő mentén egy irónt vezetve a lábnak, kaptafának vagy czipőnek körvonalát egy aláhelyezett papírra rajzoljuk és ezután ezen papírra a mérezét ráfektetjük. Ezen esetben a mérezét átlátszló papírosból, czelluloidból, másoló vászonból vagy efféléből készítjük. Nem okvetlenül szükséges, hogy a beosztás zérus vonala a (c) ponton menjen keresztül. A beosztásnak mérési egységeit a szokásos közönséges egységekhez képest czélszerüen azon arányban csökkenthetjük, amelyben a láb egész hossza a sarkvégtől a lábhüvelyktőig mért távolsághoz viszonylik. Ekként azon előny adódik ki, hogy ha pl. az egész láb hosszát megmértük és azt pl. 40 közönséges egységnek találtuk, akkor a lábhüvelyk tetőpontját egyszerűen akként határozhatjuk meg, hogy a lábat az 1 ábrában föltüntetett mérczelemezre a csökkentett skálára akként helyezzük rá, hogy annak vége a (40)-es vonalra kerüljön. A 2. ábrában föltüntetett kaptafának mellső (f) része a hátsó (i) résszel az (e) csukló segélyével forgathatóan van összekötve. A mellső részre a (g) lécz van erősítve, melynek (gl) hasítékán a hátsó részbe becsavart (h) csavar jár át oly módon, hogy ezen csavar segélyével a mellső (f) részt a hátsó (i) részhez képest tetszőleges állásban rögzíthetjük és ekként a mérczén leolvasott szögállásba hozhatjuk; ily módon ezen kaptafával az eddig szokásos, négy kaptafából álló kaptafacsoportot helyettesíthetjük azáltal, hogy a mellső (f) rész állását a hátsó (i) részhez képest módosítjuk. A (g) léczen azon jelzéseket rendezhetjük el, melyek a (h) csavarral együtt a mellső résznek a kívánt szög alatt való beállítását teszik lehetővé. A 3. ábra oly kaptafát láttat, melynek mellső (k) része a hátsó (i) részről leszerelhető. A mellső (k) részre két (1) horog van erősítve. A hátsó (i) részben az (11) mélyedések vannak kiképezve, melyekbe az (1) horgokat beilleszthetjük és tetszőleges módon rögzíthetjük, úgy, hogy a két (i, k) rész egy összefüggő egész kaptafát alkot. Mindegyik