32286. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet kaptafákhoz és lábbeliekhez való mértékvételre

— 3 ily (i) hátsó részhez négy különböző (k) inell3Ő rész tartozik. Ha pl. a kaptafa az (A) alakra van beállítva és (B) alakra volna szükségünk, akkor az (A) alakú (i) mellső részt leszereljük és helyébe a (B) alakú mellső részt szereljük föl, úgy, hogy (B) alakkal kiegészített kaptafát nyerjünk. Hasonlóképpen kaphatjuk a (C) és (D) alakkal kiegészített kaptafákat. A 4. ábrában négy (A, B,C, D) kaptafának vagy czipőtalpnak körvonala van szemléltetve, melyeknek hátsó része egyenlő. A négy kaptafának vagy czipőtalpnak mellső részei a lábhüvelyk szögállásában különböznek egymástól, melyet a mérczével mérhetünk meg. Az 5., 6. és 7. ábrák a mérczének egy másik foganatosítási alakját láttatják. Az (1) mérő lécz czélszerúen a (2) lemez közepén van megerősítve és a csúsztatható (3) tolókát hordja, mely a (4) vagy (5) beosztásnak megfelelően állítható be. Ezen czélból a két beosztás között a sírna vagy mélyített (6) fölület van elrendezve, melyhez a (7) állító csavar támaszkodik, mely a (3) tolókába van becsavarolva. Ezen (3) tolóka segélyével már most a láb egész hosszát megmérhetjük, mely czélból a lábat ujjhegyével a (8) lemezkéhez illesztjük, mely a mérő lécz egyik végén van elrendezve, ezután a (3) tolókát a lábsarokig toljuk és a beosztásról leolvassuk a láb hosszát. A (4) beosztásnak osztásvonalai tetszőleges hosszegység (czentiméter, hüvelyk stb.) szerint lehetnek fölrakva. A (4) beosztás zéruspontja a (8) lemezkénél van. Miután a láb hosszát az imént említett módon meghatároztuk, a tolókát az (5) beosztásnak megfelelő osztásvonalára állítjuk be és ezután a (7) csavar segélyével ezen állásában rögzítjük. Erre a lábsarkot a tolóka hajlított (18) lemezkéjéhez, a láb belső oldalát pedig a mérő léczhez illesztjük, amikor is a lábhüvelyk tője a (10) csukló mellett van, mely a (9) sín forgási pontját alkotja. Az (5) beosztásnak osztásvonalai ugyanis a (4) beosztásnak osztásvonalaihoz akként viszonylanak, mint a lábnak lábhüvelyk nélküli hossza a láb egész hosszához. Az (5) beosztás zéruspontja czélszerúen a (10) csuklóval esik össze. Ezen csuklóból a (11) sugarak indulnak ki, melyeknek segélyével a lábhüvelyk szögállását mérjük meg. Ezen sugarak a (12) számozással vannak ellátva, melyek ugyanazon lábnagyságnak különböző kaptafaszámait adják meg, amikor is a különböző kaptafaszámok a lábhüvelyk szögállását jelző számozás által különböznek egymástól. Ezen számot a mérczén leolvashatjuk. A leolvasás lényegesen megkönnyíttetik az által, hogy a (9) sínt addig forgatjuk, míg a lábhüvelykhez hozzá nem simul, ezután a sín által mutatott számot leolvassuk. Ezáltal a már leírt mérczéről ferde szög alatt való leolvasásánál vagy a láb körvonalának lerajzolásánál keletkező hibák elkerültetnek. A forgatható (9) sín a (29) rögzítő szerkezettel lehet ellátva, mely a sínnek beállított helyzetéből való kimozdulását megakadályozza. Czélszerúen a mérő lécznek mindkét oldalán van egy-egy forgatható sin elrendezve, elegendő azonban egy ily sín is. A (3) tolóka egyik vagy mindkét oldalán a (13) karral van ellátva. Ezen karokon a (14) tolókák csúsztathatók, melyek az egyes helyzetekben a (15) csavaranyák segélyével rögzíthetők. A (15) csavaranyák a (22) csavarokra vannak fölcsavarolva, melyek (21) fejükkel (6. ábra) a (13) karok alsó oldalához illeszkednek és szárukkal a karok (16) hasítékán járnak át. A (16) hasíték közvetlenül a (3) tolókának az (1) mérő léczet közre fogó (17) nyúlványa (6. ábra) mellett kezdődik. A (14) tolókák az említett hajlított (18) lemezkéket hordják, melyekbe a lábsark illik be. A (14) tolókákat annyira tolhatjuk össze, hogy azok egymást majdnem érintik és czélszerúen annyira tolhatók kifelé, hogy a legnagyobb lábat is megmérhetjük. A (19) véglemez megakadályozza, hogy a (3) tolóka az (1) mérőléczről lecsúszhasson. A (27, 28) végeivel a (2) lemezre erősített (23) fémlécz alatt az ennek hosszirányában és erre merőlegesen csúsztatható (24) mérő szalag van elrendezve, Ezen mérő