32255. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hajtóerő előállítására a hevített fluidumok melegében rejlő thermodinamikus erő transzformálása által

— 5 — vésbbé hatásos légüres tér előállítása mellett oly erővel kapcsolatban való kihasználása van leírva, mely erő fölváltva, egy henger egyik és másik oldalán hat és mely hengerben dugattyú mozog. E czélra a 4. ábrában föltüntetett berendezés szolgál, melynél (8) egy gép vagy gőzmotor hengerét és (9) az ebben mozgó dugattyút jelzi, mely a (10) hajtórudat működteti és a mozgást a (12) mótortengely (11) forgattyújára viszi át. A rajzon föl nem tüntetett f ejlesztőből eltávozó gőz (13)-nál lép be a berendezésbe és a gőznek a (8) hengerbe való beeresztését, valamint az utóbbiból való eltávozását megfelelő berendezés szabályozza, mely a szokásos (14 15) beeresztő és (16 17) kieresztő csapokból áll. A (8) hengerből a (18) vezetéken át eltávozó gőz a (19) csővezeték segélyével az (e) transzformátorszerű injektorba halad, mely egy vagy több szívóberendezéssel bírhat és melyben a gőz áthaladását arra használjuk föl, hogy (20)-nál erősebb vagy gyöngébb szívást állítsunk elő és ily módon a (21) térben légürt létesítsünk. A (21) teret valamely megfelelő berendezés fölváltva, a (22) dugattyú egyik és másik oldalával köti- össze, mely dugattyú egy második mótor (23) hengerében dolgozik és melynek a (21) térrel épen nem kapcsolt oldalára légköri nyomás vagy valamely más fluidum nyomása hat. A rajzban föltüntetett kiviteli példánál a (23)' henger a (8) hengerhez képest tandemszerűen van elrendezve és a két (9 22) dugattyú egymással össze van kötve;azonban a (22) dugattyú vagy egy, a (11) forgatytyúval ugyanazon (12) mótortengelyre megfelelő fölékelési szög mellett fölékelt forgattyút, vagy egy a (12) tengelytől különálló és a (12) tengellyel kapcsolt vagy nem kapcsolt tengelyt is hajthat. A második (23) mótor szerkezetének elrendezését sz:

ntén tetszés szer'nt választhatjuk. Ezen mótor két (24 25) dugattyús szeleppel bír, melyek a henger két végén vannak elrendezve és melyekbe a dugattyú löketeinek végén beleütközik. A (24 25) du- I gattyúszelepek mozgásai egymással viszonyban vannak és pedig egy megfelelő összekötés által, mely a föltüntetett példánál két (26 27) emeltyűből áll. Utóbbiak (28) és (29) fix pontok körül forgathatók és fölső végeiket a (30) rúd köti össze, míg alsó végeik (31 32) rudak segélyével a megfelelő (24 25) szelepekkel vannak összekötve. A (24 25) szelepek (33, 34) nyílásokkal bírnak, melyek a szelepek hosszirányú mozgásánál a henger megfelelő végét fölváltva a külléggel (4. ábra, jobboldal) és a (35 36) vezetékeken át a (21) térrel (4. ábra, baloldal) kötik össze. A helyett, hogy az (e) injektorból jövő levegő- és gőz-keveréket a küllégbe vezetnők, mint azt a 4. ábra mutatja, a gőznek ezen injektoron való áthaladását nemcsak arra használhatjuk, hogy a fönt leírt elv alapján a (21) térben légritkítást állítsunk elő, a mennyiben e czélra több szívóberendezéssel bíró (e) injektort alkalmazunk, hanem még az ezen injektorból kilépő, többé-kevésbbé fokozott erővel bíró keveréket a fönt leírt módon egy turbina lapátjaira is engedjük hatni, mint azt a 4a. ábra mutatja. Ha csak kis erőt akarunk előállítani, akkor a 4. ábrában rajzolt második dugattyús motort az 5. ábrabeli (37) légturbinával helyettesíthetjük, melynek egyik oldalán a (19) vezetéken át fáradt gőzzel táplált (e) ejektor (20)-nál a kívánt depressziót áll'tja elő, hogy a légköri nyomás a turbinakerék lapátjaira hatást fejthessen ki. Az (e) injektorból eltávozó keverék egyébként oly módon is hasznosítható, hosy a keveréket az 5. ábra értelmében a második (37) turbinára (mely az első (37) turbinával kapcsolatban vagy kapcsolaton kívül lehet) vezetjük. Hogy a (21) térben előállított légritkítást vagy depressziót megnagyobbíthassuk, a 6. ábrában rajzolt berendezést alkalmazhatjuk. Ezen berendezésnél a transzdormátorszerű (e) injektorból kilépő gőz- és levegő-keverék a (38) légturbinát hajtja, melynek (39) tengelyén a (40) szívóventilátcr van elren-