32240. lajstromszámú szabadalom • Újítások fluidumnyomással működtetett fékeken

— 3 — időszakos és ha a levegő nem léphet be ! igen gyorsan a csőágba, akkor a fékek nem j szándékolt meglaiulásának megakadályozá­sát a nyomáspótlás nem eszközölheti. A 2., 5. és 6. ábrákban föltüntetett gyor­sítószerkezet három (14 15 16) térből áll, melyek czélszerűen, mint a rajz mutatja, egyetlen öntvényben vannak elrendezve. A szerkezet továbbá a (18) térben működő (9) tolattyúból áll, melyet a (10) dugattjú mozgat; utóbbi a (19) hengerben dolgozik, melynek egyik nyitott vége a (18) térrel közlekedik, míg másik vége a (14) térrel áll kapcsolatban. A (18) szeleptér a (4) vonatvezetékkel szabadon közlekedik és a légkörrel a (27) nyíláson és a (28) csatornán át közleke­dik, mint azt az 5. ábra mutatja. A (15) tér a (20) bevezető nyíláson és a (21) el­vezető nyíláson, valamint az ezen két nyí­lás részére közös (22) csatornán át közle­kedik a (18) térrel. A (16) tér és a (18) szeleptér közötti összeköttetést a (23) nyí­lás és a (21) csatorna eszközli. A (14) tér szintén kapcsolatban áll a (18) szeleptér­rel, és pedig a (25) nyíláson és a (26) csa­tornán át. A (15) tér a körülményeknek megfelelően, a megfelelő vonatvezetékrész térfogatának egyhatod egész egy tizenket­ted része nagyságával bírhat. A (15) tért a nyomásnak a fővezetékben való csökken­tésénél segédeszköz gyanánt alkalmazzuk, a mikor a fékeket csak részben akarjuk meghúzni. A (16) tér körülbelül kétszer oly nagy űrtartalommal bír, mint a (15) tér és a (16) tért, akkor alkalmazzuk a nyo­másnak a fővezetékben való csökkentésére segédeszköz gyanánt, ha a fékeket egé­szen meg kell húzni. A (14) segédtartány-tér a (18) téren át kapja nyomását a (4) vonalvezetékből, és pedig a (11) horony közvetítésével, melyet a (9) tolattyú (10) dugattyúja elföd, a mi­kor a dugattyú rendes működő helyzetben van, vagy pedig, mint a 3. ábra mutatja, a magában a dugattyúban elrendezett kes- ; keny (12) fúrat közvetítésével. Az utóbbi esetben a keskeny (12) fúrat állandóan j nyitva lehet, vagy pedig, mint a 4, ábra mutatja, a (13) szabályozó szelep által zár­ható, ha a dugattyúnak a vonatvezeték fe­lőli oldalán a nyomás nagyobb, mint a du­gattyúnak a tartány felöli oldalán lévő nyo­más, úgy hogy a (10) dugattyú és a (9) tolattyú szabadon legkülső helyzetbe mo­zoghat. E mellett a (15 16) terek a lég­körrel jönnek kapcsolatba, mely helyzet a vonat rendes haladásának felel meg. A (10) dugattyúban alkalmazott keskeny (12) fú­rat azon előnnyel bír, hogy a vonatveze­ték nyomásának igen kis csökkenése is ele­gendő, hogy valamely rövid vonaton vagy egy hosszú vonat elején, a fékek gyöngén meghúzassanak a nélkül, hogy a vonatve­zeték az összes kis (15) terekkel kapcso­latba jönne. Erre akkor van szükség, ha pl. a vonat vízdarúhoz vagy más oly helyre ér kis sebességgel, hol a vonatnak meg kell állania és hol a megállítást csak a szer­kocsin lévő kézifékkel vagy a gép reverzá­lása által eszközöljük. A (10) dugattyú kis (12) fúrata továbbá azon czélra szolgál, hogy a (14) tartány nyomárának fokozatos kiegyenlítése lehe­tővé tétessék, ha a vonatvezeték nyomása a fékek fokozatos meghúzásnál lassanként csökken. A fék ezen segédműködéseinél, mint az már említve volt, a vonatvezeték nyomásá­nak kis csökkenése elegendő, hogy a féke­zés erejét megnagyobbítsuk, miután a fék­berendezés (5) hármas szelepe a fékek meg­húzására való helyzetbe hozatott, úgy hogy csak a fékberendezés dugattyúját kell moz­gatni, hogy a (7) fékhengerbe több levegő kerüljön. Ennekfolytán ezen működésnél nem szükséges a vonatvezeték kiürítését gyorsítani, a mint az a fékek első meg­húzásánál kívánatos. Ha a (4) vonatveze­ték nyomását a fékek első fokozatos meg­húzása czéljából csökkentettük, akkor a (14) térben lévő túlnyomás a (10) dugaty­tyút és (9) tolattyút oly módon mozgatja el, hogy a (20) nyílás szabaddá lesz, miál­tal a (4) vonatvezeték és a (15) tér kö­zött kapcsolat jön létre. Egyidejűleg a (14) segédtartány (25) nyílása is szabaddá té­tetik, úgy hogy utóbbi a szelep elvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom