32240. lajstromszámú szabadalom • Újítások fluidumnyomással működtetett fékeken

— 2 — tására szolgáló berendezésnél mindegyik kocsin egy oly kis tér van elrendezve, mely a vonatvezeték-szakasz ír tartalmának egy hatod egész egy tizenketted részével bír. Ezen téren kívül az egyes kocsikon egy kis segédtartány és a vonatvezetéket az említett térrel összekötő hármas szelep van elrendezve, melyet a segédtartány nyomása működtet, úgy hogy a vonatvezetékben lévő levegő az említett tér megtöltésére kiterjeszkedhetik, ha a vonatvezeték nyomása a fékek első meghúzása czéljából csökkentetik, míg az említett tér és vonatvezeték közötti kapcsolatot a szelep elzárja, ha a fékek a nyomásnak a vonatvezetékben való ismételt helyreállításánál szabaddá tétetnek, mi mellett az emiitett tér a külléggel jön érintkezésbe. A találmány második czéljának létesítésére a vonatvezeték az egyes kocsikon egy második nagyobb nyílás által áll a kiilléggel összeköttetésben, melyet a készülék részét képező hármas szelep és dugattyú további mozgása nyit, és pedig a segédtartány nyomása folytán, ha a fővezetékben nagyobb vagy hirtelen nyomáscsökkenést állítunk elő a fékek tökéletes meghúzása czéljából és mely nyílást egy rúgó zárja el, ha a nyomás a vonatvezetékben megszűnt. A helyett, hogy a vonatvezetéket ezen na,gy nyíláson át hozzuk a külléggel kapcsolatba, e czélra egy második nagyobb teret is alkalmazhatunk, melynek űrtartalma körülbelül egymarmada a vonatvezeték-szakasz űrtartalmának. A mellékelt rajzon az 1. ábra a gyorsító szerkezet czélszerű kiviteli alakjának a közönséges fékkészűlékeknél való elrendezését mutatja; a 2. ábra a találmány értelmében szerkesztett gyorsító szerkezet egyik kiviteli alakjának hosszmetszete; a 3. és 4. ábrák a 2. ábrában rajzolt hármas szelep működtető dugattyújának különböző kiviteli alakjait mutatják; az 5. ábra a gyorsító szerkezetnek részben oldalnézete, részben a 2. ábrára merőleges metszete; 3. 6. ábra az 5. ábra VI—VI vonala szerinti metszete; a 7., 8. és 9. ábrák a gyorsító szerkezet szelepének és nyílásainak vis-o.iyiagos helyzetét tüntetik föl, és pedig a fékek nem működő helyzeténél, részleges alkalmazásánál és teljes működésénél; a 10. ábra a mozgató dugattyú és szelep további kiviteli alakját mutatja. A 11. ábra a gyorsító szerkezet második kiviteli alakját tünteti föl. Mint az 1. ábra mutatja, az (1) gyorsító szerkezet czélszerűen a (4) vonatvezeték közelében van elrendezve, és utóbbival a rövid (2) csőág által van összekötve. A (4) vonatvezetékből a (2) csőágtól független (3) csőág vezet az (5) hármas szelephez, a (6) segédtartányhoz és az egyes kocsikon lévő fékeket működtető (7) fékhengerhez. A fékberendezés (5) hármas szelepe oly szerkezettel bírhat, mely a gyorsfékek szelepeitől teljesen eltér, úgy hogy a (4) vonatvezetéktől az ezen szelephez veastő (3) csőág czélszerűen fojtható és pedig a két cső összekötésénél alkalmazott csökkentett nyílás által, mely összekötő helyen a (8) csap van elrendezve. Az említett összekötő helyen alkalmazott csökkentett nyílás előnye abban áll, hogy a vonat elején — hol a vonatvezetékben a nyomás legelőször csökken — a fékek hatása nem oly erős, mielőtt a vonat végén a működés végbe megy, mint a mily erős lenne, ha az említett nyílást nem csökkentenők. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy a gyorsító szerkezet előbb a vonalvezetéknek csak több levegőt a'Jjonés hogy az egész vonalvezeték mentén sokkal gyorsabban létesítsük a kívánt csökkentést, mint az esetben, a mikor a csőágból korlátlanul folyhatik a levegő a fővonalvezetékbe. Ezenkívül az egyes kocsik fékberendezéséhez vezető (3) csőág csökkentett nyílása még azon előnnyel is bír, hogy a fékek önműköíő meglazulása megakadályoztatik, ha a fékeknek állandóan meghízott állapotban kell maradniok, a mit az által létesítünk, hogy a vonatvezetékben a légnyomást pótoljuk. A nyomás ezen pótlása