32211. lajstromszámú szabadalom • Forró ammoniákgőz üzemeljárás és berendezés gőzgépek, turbinák és mótorok számára

ammoniákgőz 8 atmoszféra nyomást ered- , ményez. Biuisen, Carius, Sims és saját kísérleteim­ből kitűnt, hogy 20° C. víz 654 térrész am­moniákgázt nyel el, mely növekvő hőmér­séklet és nyomás mellett úgy párolog el, hogy pl. 100° C.-nál a gőztérben csaknem kizárólag (vagyis vízgőz mellett) nagyfeszült­ségű ammoniákgáz van jelen, míg a meg­felelő nyomás alatt álló ammoniákvíz gáz­tartalma lényegesen csökkent. Ha ezen ammoniákvizet a kazánból alkal­mas módon elvezetjük és ugyanannyi erős j ammoniákvízzel akképeu pótoljuk, hogy az J utóbbi a kazánhoz való útjában a kazántól [ elvezetett melegmennyiséget fölveszi és ismét j a kazánba visszajuttatja, akkor a kazánban uralkodó feszültség aránylag csekély ineleg­hozzávezetés mellett állandó marad, a gőz­gép működtetésére szolgáló gőzmennyiség elvezetése daczára. A gőzteret megtöltő gőzelegy ép úgy al- i kalmas gőzgépek hajtására, mint a tiszta vízgőz. A kipuffogó fáradt gőzt a gőzkazán­ból vett ammoniákszegény vízbe való befecs­kendezés vagy bevezetés útján való hűtés után kondenzáljuk oly czélból, hogy ammo­niákgáz fölvétele után mint erős ammoniák­vizet a kazánba visszavezethessük és azután újból forró ammoniákgőz előállítására hasz­nálhassuk. Jelen találmány tárgyát tevő eljárásnál a víz azon képességét, hogy ammoniákgázt old és csekély melegítésnél azt ismét föl­szabadítja, olyan körfolyamat előidézésére használjuk föl, melynél a víz mintegy rend- i kívül nagy gőzmennyiség (ammoniákgáz) hordozója, ezt hevítésnél munkateljesítésre I kényszeríti, a munka teljesítése után pedig a gázt hűtésnél ismét fölveszi és melegítés útján újabb munkára kényszeríti s i. t. A normális üzemnek hirtelen megszakítása vagy más lényeges változások oly nagy mérvű nyomásnövekedést idézhetnek elő a kazánban, hogy az a megengedett leg­nagyobb nyomást' túlhaladja, ez pedig meg­lehetős gyorsan következhetik be, minthogy a kazánban nem közönséges, hanem erős ammoniáktartalinú víz van, melynél csak néhány foknyi hőmérsékletemelkedés már erős gázfejlődést eredményez. Ennek megakadályozása czéljából a be­rendezést biztosító készülékkel szereljük föl, mely a kazánban uralkodó nyomás maxi­mális értékének elérésénél vagy túllépésé­nél, vagy a kazánhoz való inelegvezetés csök­kentését vagy teljes megszüntetését, vagy előnyösen hideg hozzávezetését eredményezi, oly módon, hogy a kazánban levő ammoniák­oldat közvetlenül vagy közvetve hűttetik. Ezen czélt előnyöseu azáltal érjük el, hogy a kazán vízterében és esetleg a gőz- vagy gázterében is hűtőcsöveket rendezünk el, mimellett a hűtővízvezetéknek ezen csövek­kel való összeköttetését alkalmas szelep vagy más eféle útján a kazán biztosítószele­pének befolyása alá helyezzük úgy, hogy a hűtővíz a csöveken átáramlik, mihelyt a nyomás a meg nem engedett magasságot elérte. Ezáltal gyors nyomáscsökkenés idéz­tetik elő, minthogy a lehűtött ammoniákvíz a gáz megfelelő részét azonnal leköti. Gáz-, petroleumtüzelésnél és más eféléknél a tüzelő­anyag bevezetésének csökkentését idézhet­jük elő vagy azt teljesen megszüntethetjük és végül a fönt említett esetek kombinációit is alkalmazhatjuk. A mellékelt rajzok az eljárás magyaráza­tára szolgálnak. Az 1. ábra vízcsöves kazánt tüntet föl, mely az (a) táplálókészűlékkel, (b) gőzszelep­pel, (c) biztosítószeleppel, (d dl és d2) csapok­kal van ellátva. A 2. és 3. ábrák ellenáramú előmelegítő­ket tüntetnek föl, melyek az (e) csővezeték útján (2. ábra) az (a) táplálókészűlékkel (1. ábra) vannak összekötve. Az előmelegítők egymás közt még az (f és g) csővezetékek­révén vannak egymással összekötve. A 4. ábra olyan kondenzátort tüntet föl, melynek alsó (i) része a folyadék fölvételére szolgál, mely a (h) vízállás mutatóval ellen­őrizhető. Az (i) tér fölött négy egymás fölött fekvő (k, kl, k2 és k3) szakasz van elren­dezve. A kondenzátor az (1) kipuffogó edény­nyel és az (m) gázmosóval az (n) és (o) cső­vezetékek útján van összekötve. A konden­zátor az ellenáramú előmelegítővel (3. ábra)

Next

/
Oldalképek
Tartalom