32211. lajstromszámú szabadalom • Forró ammoniákgőz üzemeljárás és berendezés gőzgépek, turbinák és mótorok számára
- 3 -a (p) csővezeték útján van összekötve, mely a (q) csappal elzárható. A (4a) ábra a kondenzátor egy részletének fölülnézete. Az 5. ábra tetszőleges szerkezetű gőzgépet tüntet föl, mely az (r) szivattyúval van kapcsolva. A szivattyútól az (S) nyomóvezeték az ellenáramú előmelegítőhöz (3. ábra) vezet, míg a (t) szívóvezeték a kondenzátortól (4. ábra) a szivattyúhoz vezet. A gőzgép az üzemgőzt a gőzkazánból a (b és bl) szelepeken át az (u) kettős vezeték révén kapja (mely a rajzban pontozva van föltüntetve) és a gőzt a (v) csővezetéken át az (1) kipuffogó edénybe (4. ábra) puffogtatja ki. A gépberendezés megindításánál a kondenzátor (i) tartályában (4. ábra) erős, vagyis körülbelül 25%-os ammóniák van. A (ki, kl és k2) tartályokon a (w) belépéstől a (vvl) kilépésig hűtővíz folyik keresztül, miáltal az egyidejűleg a rostélyszerűen elrendezett (x) hűtőcsöveken is átáramlik. Ezen elrendezés nagy kapacitású hűtőteret eredményez. A kondenzátor fölső (k3) szakaszán az (SÍ és S2) mellékcsővezeték révén hasonló módon, mint (k, kl és k2n) erős ammóniák áramlik keresztül. Az ellenáramú előmelegítők (y és yl) tere (2. és 3. ábra), valamint az ezeket összekötő csövek szintén erős ammóniákkal vannak megtöltve. A gőzkazán középerősségü (tehát 15— 250 /°-os) ammoniákot tartalmaz, hasonlóképen az ellenáramú előmelegítők (z és zl) kamrái (2. és 3. ábra), valamint az ezen tereket összekötő csövek is, melyek az (y és yl) kamrák csöveit körülfogják. A kazánból a géphez vezető (u) gőzvezetéket a második (ul) vezeték burkolja. Ezen vezeték melegvízfűtés gyanánt szolgál oly czélból, hogy az (u) vezetékben levő gőz feszültségcsökkenés nélkül jusson a gőzgéphez és egyidejűleg arra is való, hogy a kazánból vizet vezethessünk el, a mint azt az alábiakban meg fogjuk magyarázni. Tegyük föl, hogy a fűtött kazánban (1. ábra) a kivánt feszültségű gáznyomás uralkodik. A (d—dl és d2) csapok nyitása folytán az j (ul) csőköpeny megtelik a kazán forró folyadékával és az (u2) csővezetéken át az ellenáramú előmelegítőbe (2. ábra) és a (zl) kamrából, a (z) kamrába vezető csöveken áthalad, miáltal az (y és yl) tereket összekötő és erős ammóniákkal megtelt csövek fölmelegednek és melegüket az erős ammóniáknak adják át. A folyadék azután a (g) csővezetéken át a 3. ábrabeli ellenáramú előmelegítőbe folyik | (úgy mint a 2. ábrán föltüntetett előmelegítőnél). keresztüláramlik ezen csőrendszeren is é3 innen a (p) csövön át a kondenzátor (k2) tartályába jut (4. ábra), hol hideg eső alakjában lepermetezik. A kazánból el-I vezetett meleg ammoniákszegény folyadék i tehát összes melegét az (y és yl) kamrákon, j tehát a vele ellenáramban haladó hideg erős ammoniákfolyadéknak adja át. Az imént leírt folyadékkörfolyamat folytonos üzeménél azon összes meleget, melyet az (ul), illetve (u2) vezetékek által a kazántól el kellett vonnunk, a tápberendezés, í 11. az előmelegített erős ammóniák víz útján az (r) szivattyú segítségével ismét a kazánhoz visszavezetjük. Ha eközben a gőzgépet is megindítottuk, a fáradt gőz még forró ammoniákgáz alakjában a (v) vezetéken át az (1) kipuffogó edénybe áramlik, a honnan az (n) csővezetéken át a kondenzátor (X) kondenzáló kamrájába jut. A (k3) kamrába az (S), illetve (Sl) nyomóvezetéken át szintén az (r) szivattyúból hideg erős ammoniákot vezetünk, úgy hogy ezen kamra egyrészt a gépből kipuffogó meleg ammóniák számára hűtőtér gyanánt, más-1 részt az (Sl) vezetéken áthaladó erős amtnoniák számára előmelegítő gyanánt szolgál. Az erős ammóniák az (S2) vezeték útján az (f) vezetéken áthaladó folyadékkal együtt az (y) kamrába, a csöveken át az (yl) kamrába és innen a kazánba kerül, a honnau újra a körfolyamatba lép. SZABADALMI IGÉNYEK. i j 1. Forró ammoniákgőz üzemeljárás gőzgépek, turbinák és mótorok számára, jellemezve azáltal, hogy tetszőleges szerkezetű gőzkazánban tiszta víz helyett
