32186. lajstromszámú szabadalom • Újítások gőzgépek gőzszelepein

A rajzokon ezenkívül oly tagok is láthatók, melyek segélyével a gépet kézzel megindíthatjuk, ha a szelep a gőzbebocsátásnál nyugalomban van vaay fogva van tartva. Az (i) gőzbevezető kamrában ugyanis egy (21) kar van alkalmazva, mely a (11) rúd gyűrűi között mozog és a lengő (22) tengelyre van fölékelve, mely a hengertokból kinyúlik és külső végén egy (25) fogantyút visel. A most leírt szelepelrendezés működési módja a következő: A 3. ábrán az (a al) dugattyúk löketük fölső, illetve alsó végpontjában vannak, a (11) szeleprúdat és (c) szelepeket pedig az (1) dugattyú alá bevezetett gőz fölfelé nyomta. A (6) gőzszekrény és az (1) dugatytyú fölött lévő térbe vezető (5) csatorna a (k) gőzelvezető kamrával áll a (7) tolattyú és a (8) csatorna útján kapcsolatban. A (7) tolattyút a (C) himba (16) peczke mozgatta eme helyzetbe, mely peczek most a (14) rúd alsó (15) ütközőjébe ütközik. Az (e) szelepek jelzett állásánál az (i) gőzbevezető kamrából a fölső (10) szelepház nyitott végén, az (1) nyíláson, (f) csatornán, (18) nyíláson és (17) csatornán jut a nagynyomású (a) dugattyú fölött lévő térbe, míg a jelzett (a) dugattyú alatt lévő térből az (f) csatornán, (1) nyíláson, (10) szelepházon, (2) nyíláson és (fl) csatornán megy a kisnyomású (al) dugattyú alatt lévő térbe, végül az (al) dugattyú fölött lévő térből az (fl) csatornán, (2) nyíláson, (10) szelepházon és (3) nyíláson át a (k) gőzelvezető kamrába jut. Az (e) szelepek és a (7) segédtolattyú mindaddig a most jelzett helyzetben maradnak, míg az (a al) dugattyúk löketüket be nem fejezték. Mikor az (a) nagynyomású dugattyú lökete fölső, az (al) kisnyomású dugattyú pedig lökete alsó végpontjának közelébe érkezik (4. ábra), a (C) himba (16) peczke a másik (15) ütközőbe ütközik, a (13) forgattyú útján a (7) tolattyút a 3. ábrán látható helyzetből a 4. ábrán láthatóba állítja, mikor az (l) dugattyú fölött lévő térbe vezető (4) csatornát köti össze a (6) gőzszekrény a friss gőzt bevezető (9) csatornával, míg az (l) dugattyú alatt lévő térbe vezető (5) csatornát a (7) tolattyúa (8) kifúvató vezetékkel kapcsolja. A (11) szeleprúd és az (e) szelepek a 3. ábrán látható helyzetből a 4. ábrán látható helyzetbe jutnak, tehát a szelepek akként állanak be, hogy az (a al) dugattyúk az előbb jelzett lökettel ellentétes löketet végezzék, vagyis az (a) dugattyú fölfelé, az (al) dugattyú lefelé mozogjon. A részek eme helyzeténél (4. ábra) a friss gőz az (i) gőzbevezető kamrából az alsó (10) szelepház nyitott végén eme szelepházba, innen pedig az (1) nyíláson és az (f) csatornán a nagynyomású (a) dugattyú alá áramlik. Az (a) dugattyú fölött lévő térből a gőz az (f'l) csatornán, (1) nyíláson, (10) szelepházon, (2) nyíláson, (fl) csatornán, (18) csatornán és (17) nyíláson a kisnyomású (al) dugattyú fölé jut, míg az ez alatt lévő fáradt gőz az (fl) csatornán, a (10) szelepház (2) nyílásán és a (3) csatornán megy a (k) gőzelvezető kamrába. Az (e) szelep és (l) tolattyú addig marad eme helyzetben, míg a dugattyúk löketüket be nem fejezték, mikor a (C) himba (16) peczke a (14) rúd alsó (15) ütközőjébe fog ütközni és a (7) tolattyút és (e) szelepeket a dugatiyúk mozgásirányának megváltoztatása czéljából a 4. ábrán látható helyzetből a 3. ábrán láthatóba állítja. Az 5—9. ábrán látható kiviteli alak a föntebb leírttal lényegében megegyezik, csak a gőzelosztó szekrény, az ebben elhelyezett, szelepek és csatornák vannak nc'mileg módosítva. A (H) szekrény a (100) alaplemezre van szerelve, mely a gőzhenger szerelésére is szolgál. Ép így a (101) lemezek is egy merev egészetkép znek, bá: a jelzett részek természetesen másként in kiképezhetők volnának. Az (I) gőzbevezető cső a gőzelosztó szekrény egyik oldalán kiképezett (i) gőzbevezető kamrával, a (K) gőzelvezető cső pedig a gőzbevezető karrra mellett kiképezett (k) gőzelvezető kamrával van összekötve, úgy ho^y a (k) gőzelvezető kamra ennél a kiviteli alaknál a gőzelosztó szekrény közepén foglal helyet. A (H) szekrény másik oldalán a (10) szelep-