32186. lajstromszámú szabadalom • Újítások gőzgépek gőzszelepein

— 4 — házak vannak kiképezve, melyekben az (e) szelepek mozognak, eme szelepek mind­egyike a hengerek tengelyével párhuzamo­san, tehát adott esetben függélyes irány­ban vezetett (11) szeleprúdra ékelt dugaty­tyúból áll. A két henger mindegyik végén ebben az esetben is csak egy-egy, gőzbevezető- és elvezető csatorna gyanánt szereplő csatorna van alkalmazva, az (A) gőzhengerbe a gőz az (f) csatornákon és az (L M) csöveken, az (Al) gőzhengerbe pedig az (fl) csator­nákon és az (L1 Ml) csöveken jut be. Az (A) henger (L M) csövei a hengerek és a gőzelosztó szekrény között keresztezik egy­mást, úgy hogy a gőzbevezetés a henger két végén egyenletesen történhetik. A du­gattyúk ismert módon, ellentétes irányban mozognak. Az (L Ml) csövek a (10) sze­lepházzal a (k) gőzelvezető kamra alatt vannak összekötve, míg az (L1 M) csövek a (k) gőzelvezető kamra fölött csatlakoz­nak a (10) szelepház (1) nyílásaihoz. Eme szelepházak a (k) gőzelvezető kamrával a nyitott belső végeiken, az (i) gőzbevezető kamrával pedig a (3) nyílásaikon közleked­nek. A leírt elrendezés működési módja a kö­vetkező: A 8. ábrán az (a al) dugattyúk löketük végén, a (11) szeleprúd pedig fölső végál­lásukban láthatók, hová azokat az (l) du­gattyú alatt ható gőznyomás tolta el. Ek­kor a gőz, úgy mint azt föntebb jeleztük, az (i) gőzbevezető kamrából a (3) nyíláson az alsó (10) szelepházba és ennek (1) nyí­lásán és az (L Ml) csöveken az (a) dugaty­tyú fölé és az (al) dugattyú alá megy. Az (A) hengerbe a gőz az (a) dugattyú meg­indítása czéljából a (17) nyíláson, azután pedig, mikor az (f) csatorna torkolata nyitva van, ezen jut be. A (11) szeleprúd eltolásánál a fölső (10) szelepház (e) szelepe is eltolódik, az (A) henger alsó vége és az (Al) henger fölső vége az (L1 M) csövek, az (1) nyílások és a (10) szelepházak alsó végei útján a (k) gőzelvezető kamrával van kapcsolatban, mely utóbbi az (a) dugattyú alatt és az (al) dugattyú fölött lévő térből jövő gőzt fogadja be. Az (e) szelepek és a (7) to­lattyú mindaddig maradnak a jelzett hely­zetükben, míg az (a al) dugattyúk löketü­ket be nem fejezték. Mikor az (a) dugattyú löketének alsó vér­pontjába elérkezett, a (C) himba (16) peczkc a (14) rúd másik (15) ütközőjébe ütközik, A (13) forgattyúkar ekkor a (7) tolattyút a 8. ábrán látható helyzetből a 9. ábrán látható helyzetbe állítja, ép úgy az (e) sze­lepek is az alsó helyzetbe jutnak és a hen­gerekben a gőzbevezetést megfordítják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Üjítás oly gőzgépek gőzszelepein, me­lyeknek két-két egymás mellett elhelye­zett gőzhengerei vannak és melyek hen­gereinek mindegyik végén egy-egy, a gőz be- és elvezetésére szolgáló csa­torna van kiképezve, azáltal jellemezve, hogy a két henger között egy gőzbeve­zető és gőzelvezető kamrával és egy szelepházzal ellátott gőzelosztó sz3kréry van elhelyezve, a szelepházon pedig a henger minden gőzbevezető nyílásának megfelelően egy-egy nyílás van kiké­pezve és a szelepházban egy, a gőz be-és elvezetését szabályozó dugattyúkat viselő, ide-oda mozgó szeleprúd vezetve. 2. Újítás oly gőzgépek gőzszelepein, me­lyeknek két, egymás mellett fekvő gőz­hengerük, ellentétesen mozgó dugattyúi és a hengerek végein egy-egy, a gőz be- és elvezetésére szolgáló csatornájuk van, az által jellemezve, hogy a (H) gőz­elosztó szekrénynek gőz be- és elvezető kamrája és a hengerek mindkét végén (1 2 és 3) nyílásokkal fölszerelt szelep­háza van, mely szelepházban egy gőz­nyomás által ide-oda mozgatott és mind­két végállásánál a szelepház egyik vé­gén alkalmazott (2) és (3) nyílásokat és a nyitott (1) nyílást a gőzelosztó szek­rény egyik, annak másik végén alkal­mazott (2 és 3) nyílásokat és a nyitott (1) nyílást a másik kamrájával össze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom