32161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réz, zink, cadmium, ezüst, nikkel, wolfram és más fém hydroxidjának nedves úton, közvetlenűl az érczből való leválasztására
— 3 — használjuk, minők például a czukorrépaczefre lepárlásánál keletkeznek. 1. A kereskedelmi árút képező ammoniumoldat, az ammoniakvíz összetétele — körülbelül 18°-nál telített oldat esetére — a következő képlettel fejezhető ki: NHS -)-4H2 0. Ha már most ebben az oldatban a föntebb jelzett aminők egyikét, vagy ezek valamely keverékét oldjuk, az ammónium és amin hatása összegeződik, úgy hogy kevesebb folyadék elégséges ugyanoly fémmenynyiség oldására, mint előbb, ennek megfelelően a kicsapás czéljából kevesebb folyadékot kell fölhevíteni és így a tüzelőanyagfogyasztás is kisebb, mint tiszta ammónium alkalmazása esetében. Ezért ammónium és amin vagy más ammonium-származék keverékének oldatát előnyösebben lehet alkalmazni, mint azok bármelyikének oldatát. m) Megállapítottuk továbbá, hogy az egyszerű vagy komplex szilikátok ammónium-, vagy ammónium- és amin- vagy aminoldatban ugyancsak oldhatókká válnak, ha azokat előzetesen erősebb savakkal, esetleg melegítés mellett nátriumszulfát és nátriumnitrát keverékének vizes oldata hozzáadása mellett elbontjuk. n) Ha a 2. alatt fölsorolt ismert reakciót, vagy a b) alatt fölemlített, vagy az ehhez hasonló új reakciókat akként akarjuk foganatosítani, hogy a fémeket bydroxyd alakjában választhassuk le, az illető oldatokat oly fémoxyddal keverjük, mely a szóban lévó oldatban nem oldódik és a leválasztandó savval állandóbb, az oldószerben nem oldódó vegyületeket képez, mint az oldatban volt fém, így ha a szénsavanhydridet (C02 ) akarjuk leválasztani, égetett barytot, magnezitet, kalcitot, strontianitot, ha a kénsavanhydridet (SOs ), égetett barytot használunk. o) Végül megállapítottuk még azt is, hogy szulfidokat, arsenidokat, antimonidokat, arsenidszulfidokat, antimonidszulfidokat, antimonidarseinideket, antimonidszulfidarsenideket ugyancsak oldhatókká tehetjük amin- vagy ammónium amin-oldatban, ha azokat előzetesen az oxygén és nitrogén ! vegyületeivel, nevezetesen salétrom- vagy salétromsavval, vagy nitrogéndioxyddal, vagy a föntebb jelzett vegyületek kettejének vagy mindhármának keverékével 50—100° között fekvő hőmérsékletnél levegő és víz jelenlétében elbontjuk. Ezek előre bocsátása után áttérhetünk az eljárásunk foganatosítási módjának ismertetésére. Karbonátok vagy oxydok földolgozásánál emez érczeket összezúzva különleges berendezésekbe, osztatlan kilúgzó térű szűrősajtókba töltjük. Ily szűrősajtó látható az 1. ábrán és egy nyomásnak ellenálló (1) fémhengerből áll, mely két végén egy-egy nyomásnak ugyancsak ellenálló (2), illetve (3) fémkúpban végződik. A fölső (2) és (3) kúpnak egy-egy (4) töltő-, illetve kiürítőnyílása, továbbá egy, a kilúgzóoldat elvezetésére szolgáló (5), illetve annak bevezetésére szolgáló (6) nyílása van. Az alsó kúp (6) nyílását egy (7) födél zárja el, melyhez az oldatot bevezető cső csatlakozik, míg a födél belső oldalán egy (9) kengyel közvetítésével a közönséges, durva jutaszövettel bevont (10) szűrőlemez és az ugyanily szövettel bevont, áttört (11) szűrőlemez van fölszerelve, úgy hogy a (8) csövön benyomott oldat a jutaszöveteken kénytelen áthatolni és ezután a (10) szűrőlemez kerülete mellett és a (11) szűrőlemez fúratain át a hengerbe jut. A fölső (5) nyílás majdnem teljesen el van zárva, úgy hogy ott egy csak néhány, 10—12 cm. ámérőjű (12) nyílás marad szabadon, a nyíláshoz egy (13) hengere3 toldat csatlakozik, melyet a (14) autoklávfödél zár el és melynek (15) elvezető csöve van. Eme (13) henger (16) fenekén — melynek közepén a (12) nyílás van kiképezve — a (17) kengyel segélyével három vagy négy, jutaszövettel bevont közönséges (10) szűrőlemez és egy áttört (11) szűrőlemez van fölszerelve, úgy hogy a szúrősajtóból jövő folyadék a szöveteken megszűrve juthat csak a (13) hengerbe, melyet megtölt és melyből tisztán folyik el a (15) vezetéken. Mindegyik szűrősajtóhoz egy-egy (18)
