32161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réz, zink, cadmium, ezüst, nikkel, wolfram és más fém hydroxidjának nedves úton, közvetlenűl az érczből való leválasztására
Megjelent 1905. évi február hó 10-én. MAGY. gin KIR. SZABADALM i 111 VATAL. SZABADALMI LEI RAS 32161. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás réz, zink, kadmium, ezüst, nikkel, kobalt, wolfram és más fém hydroxydjának nedves úton, közvetlenül az érczekből való leválasztására. LANCE DÉNES ÉS MALZAC MIBANDA CHEMIKUSOK PÁRISBAN A szabadalom bejelentésének napja 1904 augusztus hó 11-ike. Találmányunk tárgya egy eljárás a réz, zink, kadmium, ezüst, nikkel, kobalt, wolfrám vagy más fém hydroxydjának közvetlenül a megfelelő érczekből, nedves úton való leválasztására és lényegében a következő, részben általában ismert, részben pedig teljesen új elveken alapszik. 1. Ismeretes az, hogy a fémsók bázisát az ammónium a sóoldatból hydroxyd alakjában kicsapja és hogy bizonyos fémeknél (réz, zink, kadmium, ezüst, nikkel, kobalt, wolfrám) a hydroxyd fölösleges ammónium jelenlétében ismét föloldódik. 2. Ép így ismeretes, hogy ha a fém karbonát alakjában van oldva, az ammónium által kicsapott fém a sav egy részét magával viszi, tehát a fém bázikus só alakjában válik ki (Troost). Úgy tapasztaltuk azonban, hogy : a) a föntebb jelzett első reakció nem megy végbe egyszerű vagy komplex szilikátok, például nikkel - magnézium - szilikát, 4<MgO.NiO)3SiOa .6H2 0, vagy zink - szilikát, 2Zn0.Si02 .H2 0 esetében és hogy : b) a 2. alatt jelzett reakció megy végbe minden oly esetben, melyben a fémsó savgyöke az ammoniummal oldható sót képez, föltéve, hogy az ammónium mennyisége oly nagy, hogy mikor a fémsóból levált savgyök az ammónium egy részét lekötötte, fölösleg maradjon, mely az első .reakció lefolyását biztosítja. Ily föltételek mellett amint a hydroxydot oldhatóvá tevő ammónium elszáll, a hydroxyd a képződött ainmoniumsóra reagál és evvel kettős sót képez. c) Megállapítottuk továbbá azt is, hogy az ammoniumoldatban a hydroxyd nincs egyszerűen oldva, mint azt eddig föltételezték, hanem az ammoniummal összetett gyököt alkot, melynek összetételét az X0.NH4 0 képlet jelképezheti és melyet az ammónium kettős sóinak gyöke gyanánt is lehetne tekinteni, bár a valóságot jobban megközelíthetjük, ha ezt a gyököt valóságos sónak tekintjük, melyben a hydroxyd szerepel savgyök gyanánt. Bárhogy magyarázzuk is a föllépő jelenségeket, kísérletek útján megállapítottuk, hogy: ha valamely közönséges ammoniumoldatot hevítünk, ennek gáztartalma fokozatosan elszáll, míg végül 75°-nál az ammoniak teljesen eltűnik. Másként viselkedik az oly ammoniumoldat, melyben hydroxyd van oldva. Ha az
