32139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyengítetlen varratnélküli elágazási csőrészeknek csőkacsolásoknál való előállítására

- 2 — Minthogy a munkadarab húzás vagy sajtolás által mindkét oldalról munkáltatott meg, de röviddel a közép előtt a munkát mindig abba hagytuk, (25) dudorodás maradt meg, melyből az elágazási csőrészek alakíttatnak. A 7. ábra a 6. ábra x—y vonala szerint vett keresztmetszetet ábrázol és a munkadarab alakját a vázolt előzetes munka befejezése után tünteti föl. A (25) dudorodás kalapálás által a 8. ábrán föltüntetett lapos alakra hozatik; a dudorodások azután fölhúzás, valamint tágítás által a (26 27) csőrészekké alakíttatnak át. Kalapálás és a munkadarabnak töviseken való megmunkálása által való további behúzása által módunkban van a kész darabnak az előre meghatározott méreteket megadni. A 10. ábra a kész darabot mutatja. Az így képezett elágazási csőrészek a csőtengelyre nemcsak függélyesek lehetnek, hanem a csőtengelyre tetszőleges hajlással is bírhatnak, lehetnek egyenlőtlenül méretezve, ép úgy, ahogy a (24) elágazások is különböző átmérővel készíthetők, a mennyiben az előzetes megmunkálás alkalmával az egyik vékonyabbra készülhet, mint a másik; ezen ágaknak is tetszőleges irány adható. A 11. és 12. ábrákban oly csőkapcsolórész van föltüntetve, melynek üreges teste módosított eljárás szerint sík bádoglapból keletkezett, a mennyiben előbb csészealak képeztetett és további kihúzás által a (28) üreges test alakíttatott. Ezen üreges test oly csőnek felel meg, mely egy oldalán zárva van. A nyitott oldal' azután ismert módon behúzatik és az egész a húzópadon, mint már leírtuk, tovább kezeltetik, míg a kívánt méretű (29) csővég (12. ábra) keletkezik. A megmaradó végből a (30) csőrész dolgoztatik ki és az üreges test zárt vége a (31) elosztó teret képezi (12. ábra). Ha egy főágból csak egy elágazási csőrészt akarunk kiképezni, akkor a képződő dudorodás tövisen át csak az egyik oldal irányában kalapáltatik és azután a már leírt módon alakíttatik. A harmadik változat szerint a (32) csövet (13. ábra), melyből a varrat nélküli elágazási csőrészt képezni akarjuk, mindkét oldalon elég erős (33) födővel látjuk el, miután azt előzőleg száraz homokkal megtöltöttük. Az átmenő (34) csavarorsó mindkét végén (35) csavaranyákkal van ellátva, melyek a (33) födőkre támaszkodnak. Ezután a cső azon a helyen, melyen a csőrészt képezni akarjuk, fúvószerkezettel ellátott (36) tűzforrás segítségével hevíttetik. A mint a cső a hő folytán az illető helyen elegendő módon megpuhult, a (35) csavaranyák meghúzása által duzzasztatik; többszörös hevítés és ismételt duzzasztás által folytonosan nagyobbodó kiemelkedés, illetve (38) dudorodás képződik (14. ábra), mely végül oly nagyra nő, hogy körülbelül a legnagyobb keresztirányú méretnek felel meg, mellyel a kész munkadarabnak az elágazási cső részeivel bírni kell. A 15. és 16. ábrákban oldal- és elölnézetben az ilykép keletkezett (38) tágulás van föltüntetve és ezen tágulásból kiindulva, ép úgy, mint az előbb leírt változatnál, a munkadarab bizonyos helyeinek kalapálása folytán való folytonos behúzás által és a megmaradó anyagnak töviseken való kialakítása által az előre meghatározott alak nyerhető. A fokozatos előre haladás mozzanatai a 17. és 18. ábrákban van föltüntetve. A (39 40 41 42) elágazási csőrészek (17. ábra) úgy keletkeznek, hogy az egyes csőrészek között az anyag behúzatik, úgy hogy a megmaradó anyag végül a csőrész alakjával bír. A 18. ábrán látni lehet, hogyalkalmaztatik a csőrészek fölső részében a (43) nyílás, mely lassankint tovább tágíttatik ki, míg végül a kész (39 40 41 42) elágazási csőrészek (19. ábra) keletkeznek. A mint a (38) dudorodás elegendő módon előrehaladt, hogy az előbb leírt munkafolyamatot kalapálás által való behúzással végezhessük, természetesen a (32) cső töltése, jelen esetben száraz homok, eltávolíttatik és csak a tövisek fölött való megmunkálás eszközöltetik. Száraz homok helyett alkalmas berendezés esetén légnyomás is alkalmazható, a midőn a hevítés és duzzasztás egyidejű mérsékelt légnyomás i mellett olykép történik, hogy a dudorodás