32139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyengítetlen varratnélküli elágazási csőrészeknek csőkacsolásoknál való előállítására
— 3 — a cső belsejében uralkodó nyomás által nyomatik ki. Ha bizonyos csődarabból egyoldalt akarunk részeket kialakítani, akkor megfelelően alakított megosztott formákat lehet segítségül venni, melyek a duzzasztás által keletkező dudorodást, illetve tágulást csak egy oldalon engedik képződni, miközben utánsegítő kalapálással a dudorodásnak a kellő helyen való képződését elősegítjük; miután az így csak egy oldalon keletkező tágulás képeztetett, a munkadarabot, mint már leírtuk, a megfelelő hely behúzása és kalapálása és a megmaradó anyag töviseken való megmunkálása által a kívánt alakra hozzuk. A homoktöltés és nyomó levegő alkalmazásától el is tekinthetünk és egyszerűen tövisen a csövet kívülről körülzáró formadarabok segítségével tövisen át olykép végzünk sajtolást, hogy a földuzzasztott anyag a formadarabok által szabadon hagyott azon helyen, hol az elágazási csőrészt vagy csőrészeket képezni akarjuk, összetolódik és azután alkalmasan alakított töviseken való kalapálással tágulássá alakíttatik, melyből kiindulva, ugyanazon munkafolyamat végeztetik, mely jelen leírásban a 8., 9., 10., 16., 17. és 18. ábrákban föltüntetett változatoknál alkalmaztatott. Az utolsó változat szerint is, melynél a csőtágulás duzzasztás által képeztetik, az elágazási csőrészek ugyanazon falvastagságot nyerik, a mellyel a fővezeték bír és duzzasztás, valamint kalapálás által módunkban van, a (44) sarkokat bármely kívánt módon erősbíteni, úgy hogy csőtörések ezen, különben veszélyeztetett helyeken ki vannak zárva. A kiindulás varratnélküli elágazási csőrészek számára mindenesetre varratnélküli csőből történik. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás varratnélküli elágazási csőrészeknek csőösszekötő darabokon való előállítctsara, ciz által jellemezve, hogy megfelelően alakított üreges testen húzás, sajtolás vagy duzzasztás által kapcsolatban alkalmas helyeknek kalapálásával egy helyen a főcsővezetékből kiemelkedő, azzal egyenlő falvastagsággal bíró tágulás keletkezik, melynek átmérője az elágazási cső körülbelül legnagyobb keresztirányú méretének felel meg és melyből megfelelő helyeknek behúzása és töviseken való kalapálás által az elágazási csőrészek akkép alakíttatnak, hogy a főcsővel egyenlő falvastagsággal bírnak, az elágazási sarkokban pedig erősbített falak képeztetnek. (1 rajzlap melléklettel, i PAU-A8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPtSTE*