32139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyengítetlen varratnélküli elágazási csőrészeknek csőkacsolásoknál való előállítására

— 3 — a cső belsejében uralkodó nyomás által nyo­matik ki. Ha bizonyos csődarabból egyoldalt aka­runk részeket kialakítani, akkor megfele­lően alakított megosztott formákat lehet segítségül venni, melyek a duzzasztás ál­tal keletkező dudorodást, illetve tágulást csak egy oldalon engedik képződni, miköz­ben utánsegítő kalapálással a dudorodásnak a kellő helyen való képződését elősegítjük; miután az így csak egy oldalon keletkező tágulás képeztetett, a munkadarabot, mint már leírtuk, a megfelelő hely behúzása és kalapálása és a megmaradó anyag tövise­ken való megmunkálása által a kívánt alakra hozzuk. A homoktöltés és nyomó levegő alkalma­zásától el is tekinthetünk és egyszerűen tö­visen a csövet kívülről körülzáró formada­rabok segítségével tövisen át olykép vég­zünk sajtolást, hogy a földuzzasztott anyag a formadarabok által szabadon hagyott azon helyen, hol az elágazási csőrészt vagy cső­részeket képezni akarjuk, összetolódik és azután alkalmasan alakított töviseken való kalapálással tágulássá alakíttatik, melyből kiindulva, ugyanazon munkafolyamat végez­tetik, mely jelen leírásban a 8., 9., 10., 16., 17. és 18. ábrákban föltüntetett vál­tozatoknál alkalmaztatott. Az utolsó változat szerint is, melynél a csőtágulás duzzasztás által képeztetik, az elágazási csőrészek ugyanazon falvastagsá­got nyerik, a mellyel a fővezeték bír és duzzasztás, valamint kalapálás által mó­dunkban van, a (44) sarkokat bármely kí­vánt módon erősbíteni, úgy hogy csőtöré­sek ezen, különben veszélyeztetett helye­ken ki vannak zárva. A kiindulás varratnélküli elágazási cső­részek számára mindenesetre varratnélküli csőből történik. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás varratnélküli elágazási csőrészek­nek csőösszekötő darabokon való előállí­tctsara, ciz által jellemezve, hogy meg­felelően alakított üreges testen húzás, sajtolás vagy duzzasztás által kapcso­latban alkalmas helyeknek kalapálásá­val egy helyen a főcsővezetékből ki­emelkedő, azzal egyenlő falvastagság­gal bíró tágulás keletkezik, melynek át­mérője az elágazási cső körülbelül leg­nagyobb keresztirányú méretének felel meg és melyből megfelelő helyeknek be­húzása és töviseken való kalapálás által az elágazási csőrészek akkép alakíttat­nak, hogy a főcsővel egyenlő falvastag­sággal bírnak, az elágazási sarkokban pedig erősbített falak képeztetnek. (1 rajzlap melléklettel, i PAU-A8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPtSTE*

Next

/
Oldalképek
Tartalom