32120. lajstromszámú szabadalom • Gép szivaroknak gyűrűkkel való ellátására
- 5 mozgattatik és a (87) karhoz kötött (89) emelőt a 7. ábrában pontozottan jelzett körben mozgatja, miáltal a ragasztókorongon nyugvó (90) tömböcske a (9) sín főié és pedig ennek a (82) nyílás alatt fekvő pontjára jut. A ragasztókorongot a (94) kilincskerék és a (95) kilincs forgatja, mely utóbbi a (96) emelő, ennek (97) csapjába kapaszkodó (99) rúd és az ezen rúddala (100) csap segélyével öszszekötött (14) emelő (4. ábra) által mozgattatik. A (99) rúdban alkalmazott hasíték úgy van méretezve, hogy a (97) csapot csak akkor tolja el, ha a gummitömböcske már leemeltetett a ragasztókorongról. A (7. 8. és 9.) ábrában feltüntetett ragasztóanyagteknő alsó lapján a (101) bordával van ellátva, mely a (86) tartón alkalmazott horonyba kapaszkodik és pedig előnyösen fecskefarkos kötéssel, hogy a teknőt könnyen le lehesen venni. A teknő rögzítésére ennek (103) orrába kapaszkodó (102) rúgó szolgál. A (82 és 35) nyílások között a (K) kés számára a ferde (104) vezeték van alkalmazva (10. ábra), mely az asztal felső lapjára van erősítve; a kés (105) csapja a (24) emelővel a (32) rúd segélyével beállíthatóan van összekötve. A (P) tolóka és a (24) emelő lefelé való mozgása alkalmával a kés is lefelé mozgattatik úgy, hogy ha a szivar a papírszalaggal együtt a szorítópofák közé tolatik, a (K) kés a gyűrű képzésére szolgáló darabot levágja még mielőtt a szivar teljesen leszoríttatott volna. Közvetlenül ezután a (140) pofa a 10. ábrabeli helyzetbe hozatik. A (9) sínbe a helytálló (k) kés van beeresztve és a sín (108) hasítékán keresztülmenő (107) csavar segélyével megerősítve, hogy a helytálló kést a kopásnak megfelelőleg után lehessen állítani. A (32) rúd és (105) csapközötti beállítható összeköttetés a 11. ábrában külön van feltüntetve. melyből látható, hogy a (32) rúd alsó villás végében (109) hasítékok vannak alkalmazva, melyeken keresztül a (105) csapon átvezetett (110) csavar van dugva. A (B) talplemezen két (112. 112) tartó van megerősítve, melyek a (113, 114) síneket hordják (1. és 2. ábra), melyek a (C) láncz alatt a (115) lemezen nyugszanak. A sínek szorosan a lánczok közelében és azokkal párhuzamosan vannak elrendezve úgy, hogy a (116, 117) emelők a síneken futhatnak végig A (113) sín a (115) lemezre csuklósan megerősített (11.8) hosszabbítással van ellátva, mely a (120) emelő, (121) rúd és (122) emelő segélyével (4. és 10. ábra) mozgattatik, amely utóbbi emelő lazán van az (54) lánczkeréktengelyre ágyazva és szabad végén a (125) csigával van ellátva, mely a (3) emelőtárcsa (134) kerületéhez támaszkodik és a (126) rúgó által (2. és 4. ábra) szoríttatik az emelőtárcsa felé. A (118) kar a (119) kiemelkedéssel van ellátva (17. ábra), mivel a szomszédos szorítópofapárok igen kis távolságban vannak egymástól. Ha ugyanis a (138) csiga a (119) kiemelkedést elérte, a (134) emelőtárcsa a (122) emelőt és (118) kart elereszti, hogy a következő szorítópofapár nyitott állapotban jusson a (P) tolóka alá. Az (A) asztalra a (135) kar van csavarolva (2. és 3. ábra), mely baloldalt nyúlik ki és több (136) rúgót hord, melyeknek végei (137)-nél föl vannak görbítve, úgy hogy az előttük elvezetett szorítópofában lévő papírszalag fölálló végét leszólítják és az alatta lévő és ragasztóanyaggal bekent végre ragasztják. A 10. ábrában jobb oldalt a szivar a szorítópofák között abban az állásban van föltüntetve, mielőtt a tolóka fölemelkednék és közvetlenül azután, amidőn a (118) kar a (3) emelőtárcsa által fölemeltetett. Ezen ábrában a (139) lemezek közé ágyazott (117) karra erősített (138) csiga annyira fölemeltetett, hogy a villás (140) pofa a szivart a jobb oldalán megfogta, mimellett a papírszalagból levágott darab vége fölül kiáll és a szivar a szalagdarabbal együtt a (140) pofa és a (68) csiptetőrúgó közé kissé megszoríttatik Ezután a (P) tolóka fölemelkedik és a (74) lemez a kiálló szalagvéget befelé hajlítja és pedig közvetlenül azután, amint a (C) láncz megindult, miközben a szalag lehajlított hátsó vége a szintén fölálló mellső vége és a szivar közé szoríttatik (3. ábra). Ezen idő alatt a szivar csupán a (140) pofa