32089. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító lángzó csöppfolyós tüzelő anyagokhoz

Megjelent J905. évi január lió 3Ó-án. XIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 32089. szám. II/C. OSZTÁLY. Elgázosító lángzó esöppfolyós tüzelő anyagokhoz. ALEX. FRIEDMANN CZÉG ÉS KNOLLER RICHÁRD, MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 julius 9-ike. A találmány tárgyát képező lángzó az elgázosító lángzók ama csoportjába tartozik, melyeknél a gázsugár szívja be az elégetéshez szükséges összes levegőt és melyek zárt tüzelőtérbe beépítve, kémény, fúvócső vagy ventillátor alkalmazásával létesített mesterséges huzat nélkül önműködően vezetik el az égésterményeket. Ez a lángzó a csatolt rajz 1. ábráján egy tüzelőtérbe beépítve, függélyes metszetben látható, míg a 2. ábra az elgázosító csőkígyó elölnézete. A lángzóba az elgázosított tüzelőanyag egy (a) fúvószájon jut be, mely a levegő beszívatására szolgáló (b) ejektorba torkollik. Az ejektorhoz az (a) fúvgszáj tengelyvonalában fekvő (c) fúvószáj csatlakozik, ezt a fúvószájat pedig a (d) elgázosító csőkígyó veszi körül. Az (a) fúvószájból kiáramló, levegővel keverődött gázsugárt a Cc) fúvószáj fogja föl, mely akként van méretezve, hogy a keverék benne elég lassan áramoljék és hogy ennek következtében a keverék részben már a (c) fúvószájban égjen el. A fúvószáj torkolatába beépített (f) lángosztó az égő gázsugarat akként tereli, hogy ez a (g) nyílásokon beszívatott és a (c) fúvószáj mellett áramló levegővel találkozzék, tehát hogy ennek következtében a gáz tökéletes elégése biztosítva legyen. A (c) fúvószájban az elégés nem indul meg mindig ugyanabban az övben, ellenkezőleg, mikor a lángzó terhelése csökken, vagy a gáz előmelegítési foka növekedik, az elégés a (c) fúvószáj (h) beáramlási torkolatától távolabb kezdődik meg; ennek megfelelően fog a (c) fúvószáj izzási öve is eltolódni. Minthogy a (c) fúvószájat körülvevő (d) elgázosító csőkígyót a (c) fúvószáj izzó részéből kisugárzó hő fűti, a gáz előmelegítési foka csökkenni fog, mikor a terhelés csökken, vagy a gáz túlságosan elő van melegítve, ellenkező esetben azonban növekedni fog, vagyis a gáz előmelegítésének foka a lángzó terhelésétől függetlenné válik. Hogy a (c) fúvószáj a (b) ej ektor szívóhatását ne rontsa, (h) beáramlási torkolata az ejektor (m) torkolata mögött de ettől csak oly távolságban fekszik, hogy mikor a gáz a (c) fúvószájba belép, ne legyen még az összes, az elégéshez szükséges levegővel keverve, vagyis hogy a (c) fúvószájban csak kevés levegővel kevert gázsugár gyúladjon meg. Ennek következtében a láng elszakadása, — mi sok levegőt tartalmazó gázkeverék elégetésénél, melyben az égés terjedési sebessége