32089. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító lángzó csöppfolyós tüzelő anyagokhoz

csekély, könnyen megtörténhetnék — an­nak daczára ki van zárva, hogy a láng bő­ségesen szív be égést tápláló levegőt. Az ejektornak a (c) fúvószáj felé for­dult torkolatát az (n) palást alkalmazásá­val szélesedő (i) gyűrűs fúvószájjá lehet kiképezni, melynek (k) nyílásai vannak. Ez az elrendezés meggátolja, hogy a láng visz­szacsapásánál a láng egészen az (a) fúvó­szájig terjedjen, a mennyiben ekkor az (i) gyűrűs íúvószáj a láng kiterjedésére elég helyet enged, a (k) nyílások pedig a láng­nak szabad kicsapását engedik meg. Mint­hogy a fúvószájnál alkalmazott kiöblösödés a (g) nyílásokon át beszívatott primérle­vegő mennyiségét nem kisebbíti, ez a le­vegő a lángot a (b) ejektorból azonnal ki­fújja és a lángzóban a normális állapotot létesíti, miközben a (k) nyílások miatt a gőzsugárnak az (i) lángzó hirtelen kiszéle­sedése helyén el nem szakadhat, mi okvet­lenül megtörténnék, ha eme nyílások alkal­mazva nem volnának. A (c) fúvószáj be- ] áramlási torkolata még az (n) palást bel­sejében feküdhetik, a nélkül, hogy eza(b) ejektor és (i) gyűrűs fúvószáj szívó hatá­sát csökkentené. Az elgázosító akként van elrendezve, hogy a (c) fúvószájat teljesen vagy rész­ben körülfogja. Az elgázosító legelőnyöseb­ben S- vagy U-alakú csőből áll, (2. ábra), melynek menetei a gázsugár tengelyével közel párhuzamosak. Ez a levegő áramlá­sát alig zavarja, mi például spirálvonalban fekvő cső esetében megtörténhetnék. Ezen­kívül még a gyakori hirtelen irányváltozá­sok az elgázosítást is egyenletesebbé te­szik. Végül ha az elgázosító csak részben van fűtve, — mert a fűtést a föntebb mon­dottak szerint az izzó (c) fúvószáj a lángzó terhelésének megfelelően végzi - az el­gázosító fűtött részeitől ennek nem fűtött részeihez egyenletesebben megy át a hő, mint spirális alakú elgázosító cső esetében, melynél a hőátvitelnek hosszabb csőszaka­szokon kellene történnie. Egyetlen (c) fúvószáj helyett több kon­centrikusan vagy egymás mellett elrende­zett fúvószájat is lehetne alkalmazni. SzABADALMr IGÉNYEK. 1. Elgázosító lángzó csöppfolyós tüzelő­anyagokhoz, jellemezve az elgázosított tüzelőanyagot bevezető (a) fúvószáj ten­gelyvonalában alkalmazott tölcséralakú (c) fúvószáj által, melynek a gázsugárt föl­fogó (h) torkolata a (b) ejektor (m) torko­lata mögött fekszik és melynek gázelvezető nyílásainak tengelyei oly czélból, hogy a gázsugár az (a) fúvószáj által beszí­vatott, a tökéletes elégetéshez szüksé­ges és a (c) fúvószáj mellett vezetett levegővel különböző szögek alatt talál­kozzanak, a (c) fúvószáj tengelyével szöget képeznek. 2. Az 1. alatt vé:lett elgázosító lángzó egy foganatosítási alakja, az által jelle­mezve, hogy a (b) ejektornak a láng felé fordult vége egy (k) furatokkal ellátott (n) palást útján (i) gyűrűs fúvószáj gya­nánt vannak kiképezve. 3. Az 1. alatt védett elgázosító lángzó egy foganatosítási alakja, az által jelle­mezve, hogy egy S- vagy U-a:akú me­netekben elrendezett, a (c) fúvószájat egészen vagy részben körülvevő (d) el­gázosító van alkalmazva, melynek me­netei a fúvószáj tengelyével közel pár­huzamosak és melyet a fúvószájból ki­sugárzó hő fűt. (I rajzlap melléklettel :i I flésZVÉ*> TÁRRAflÁG N , OMDÁJA ftUOAPFSÍtfc

Next

/
Oldalképek
Tartalom