32047. lajstromszámú szabadalom • Sodronypálya pénz- és csomagszállításra, pl. árúházakban

- é -kengyel két szárára a (26) csapóajtócskák csuklósan vannak foglalva, melyeket a csukló jukat alkotó csapokra helyezett (27) rugók állandóan kifelé hajtanak. Az ajtócskán levő (00) toldatok a kengyel szárain levő (61) ütközőkkel együtt a csapóajtócskák kifelé való mozgását határolják (4. ábra). A (26) ajtócskák ép úgy, mint a (25) kengyel belső része (62), illetőleg (63) bőrbevonattal ellátvák. A (44) szánok, melyeknek (45) és (46) görgőpárjai közt a (1/) és (18) sodronyok áthaladnak, (64) sarkantyúkkal vannak ellátva (4. és 5. ábrák), melyek elől le vannak gömbölyítve s (65) vállakkal bírnak. A sodronypálya működési módja a következő: Ha a fölső állomásra (1. ábra) megérkezett s a (26) csapóajtócskákkal a (65) vállainál fogva megtartott szánt el akarjuk bocsájtani, nem kell egyebet tennünk, mint a fogókészűléket: (49 keret s 25 kengyel) az (50) fogantyúval lenyoinatik; ekkor a (26) ajtócskákból a (64) sarkantyú kiváltódik s a szán így saját súlyánál fogva a küldőállomáshoz fut s az ottani fogó- I készülék által megfogatik. Ha a szánt innen útnak akarjuk indítani, a (16) emelőt a (20) fogantyúval lehúzzuk; a fogókészülék és a szán sarkantyúja már ezen mozgás kezdeténél szétválik egymástól, s mialatt a (16) emelő lefelé megy, a (12) emelőnek fölső vége fölemelkedik (2. ábra), a (14) és (18) sodronyok szétfeszülnek s a szánra előre hajtó hatást gyakorolnak, minek folytán az gyorsan és biztosan a fölsó vevőállomásra fut. Az előre hajtó hatást főként az alsó sodrony gyakorolja, míg a fölső sodrony emelésével a lejtősséget csökkentjük. Mihelyt eleresztjük a (20) fogantyút, a (16) és (12) emelők nyugalmi helyzetükbe (1. ábra) önműködően visszatérnek. A (37) és (39) szögemeltyűknek a sodronyokkal összekötött végei a (16) és (12) emelők mozgása közben rövid köríveket írnak le, úgy hogy a (14) és (18) sodronyok egymással közel párhuzamos helyzetben tartatnak s így a fölfelé futó szán mozgását lehetőleg kevéssé akadályozzák. Az egymáshoz szög alatt hajló csapóajtócskáknak a fogókészűléken való alkalmazása azon nagy előnnyel jár, hogy a szánnak sarkantyúja biztosan megfogatik, még azon gyakran előforduló esetben is, midőn a szán oldalirányban ingó mozgásókat végez s hogy a szán megfogva függélyes helyzetben marad. Ha a küldő- és vevőállomás egy magasságban van, azokat sodronypályával úgy kössük össze, hogy a vevőállomáson is ép oly emelőrendszert alkalmazunk, mint a milyen a föntebb leírt esetben a küldőállomáson van (6. ábra); ebben az esetben természetesen az egyik emelőrendszer zárva lesz, ha a másik nyitva van. Az emelőrendszernek egy némileg módosított foganatosítási alakja a 7. ábrán vau föltüntetve, melynél a (66) támasszal ellátott (74) ágyazat az 1. és 2. ábrák (5) ágyazatának felel meg. A (68) csap körül lengő kétkarú (67) emelő, mely a fölső (14) sodronnyal (17) szorítókkal van összekötve, az alsó (18) sodronnyal összekötött (69) emelőnek (70) toldatával csuklósan függ össze, míg a (72) csatlórúd a (74) ágyazat egy karját a (69) emelő fölfelé fordított nyúlványával csuklósan köti össze. A (71) és (73) csuklók egymástóli távolsága kisebb, mint a (68) és (70) csuklóké; ezzel azt érjük el, hogy a (69) emelő gyorsabban leng s így a (18) sodrony a szánt gyorsabban hajtja. Azon czélt, hogy a két sodronyt egymással közel párhuzamos helyzetben tartsuk, az 1. és 2. ábrákon föltüntetett módokon kívül még más foganatosítási alakokkal (8—12. ábra) is el lehet érni. A 8. ábrán a (79)-nél csuklósan ágyazott (77) rúd az 1. és 2. ábrán föltüntetett (35) kengyelt pótolja; ezen rúdnak másik vége a (81) kétkarú emelővel van összekötve, melynek végein (82) és (83) tagok vannak csuklósan megerősítve ; ezen külső végén a fö!ső(14)salsó (18) sodrony befogadására szolgáló (85) és (87) összekötő darabok s a (77) rúd (78) hornyában futó (84) görgők vannak fölszerelve. A ábra szerint a (89)-nél csuklósan megerősített háromszögalakú (88) emelő