32040. lajstromszámú szabadalom • Adagoló víztartány vasvázas betonból vasúti vízállomások számára
Meg-jelent JÍM>5. évi jannár lió 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABA DALMI LEI RAS 32040. szám. V/a/l. OSZTÁLY. Adagoló víatartány vasvázas betonból vasúti vízállomások számára. Dl ! ZIELINSKI SZILÁRD MÉRNÖK MŰEGYETEMI M. TANÁR BUDAPESTEN. A szabadalom bejentésének napja 1904 julius hó 30-ika. A vasúti vízállomások víztartányai, — még a kisebb térfogatúak is — megfelelő alépítményt igényelnek, külön tetővel és a befagyás ellen hővisszatartó burkolattal bírnak. Az ilyen épületet a sínpárok közé helyezni, úgy, a mint azt a két irányból jövő vonatok mozdonyainak vízzel való táplálása igényelné, nem lehet, ennélfogva eddig, a külön vízdarúk építése elkerülhető nem volt. A vízdarúk a vizet a vágányhálózat határain kívül kisebb-nagyobb távolságban épült víztartányokból, megfelelő csőhálózat közvetítésével nyerték, a mi az adagolandó víz kifolyását tetemesen meglassította, s így a vízvétel a vonatok menetidejéből sokat vont el. A jelen találmány szerint az építőanyag helyes megválasztása, továbbá czélszerű elrendezés által sikerült oly megoldást találni, mely mellett minden komplikált alépítmény elesik, az adagoló fióktartány a sínek közé helyezhető, s a vízadagolás vagy a már meglévő vízdarú mellől annak közvetítésével, vagy a nélkül közvetlenül az adagoló tartányból történik. A mellékelt rajzlapon e találmány egyik foganatosítási alakja függélyes metszetben van föltüntetve. Az egész szerkezet vasvázas betonból készül s a szabadon tartandó szabványos szelvények határain kívül, azok között, az üreges (a) oszlop épül. Ez a vékony és üreges oszlop a fölhasznált építőanyag nagyhordképessége folytán, a vízzel telt tartány súlyát elbírja. Ez (a) oszlopon nyugvó kettősfalú víztartány belső (b) tere a víz-, a kettős fal közötti (c) tere pedig a hőszigetelő ievegőréteg befogadására szolgál. E két ürt a (d) cső köti össze és ez egyszersmind búvónyílásul is szolgál. A fölső (e) födőkarikákat leemelve, a (d) búvón át az (f) hágcsót használva, a tartány belseje megvizsgálható, javítható és kitisztogatható. Az adagoló tartányban (b)-ben lévő víz elvezetésére a (g) cső szolgál, mely vagy a vízdarúknál szokásos módon fémből készül és forgatható, vagy pedig hajlékony (k) tömlő, úgy hogy az adagolandó víz bármelyik szomszédos sínpár felé irányítható. Az ábrán bemutatott kivitel szerint a (k) tömlő (1) hollandiai csavar közvetítésével csatlakozik a tartány (b) terébe torkoló
