32024. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti járművek világítási berendezésénél a feszültség szabályozására

bad (w) vége T-alakkal bír és az (m) hen­geren lévő (x) csapágykarban forgatható. A (v) emelő T-alakú (w) végén az (y) két­karú emelő van elrendezve, mely szabad vé­gével a (z) peczek bevágásába nyúl; a (z) peczek a (2) rúgó által az (n) dugattyúrú­don elrendezett (e) hornyokkal áll kapcso­latban. A húzás által, melyet a (4) szole­noidmagvak vagy az (u) rúgó az (s) rúdra gyakorolnak, a T-alakú (w) rész egyik vagy másik oldal felé leng, a miáltal az (y) eme­lőt fölső végével visszaforgatja és a (z) csapot a dugattyúrúdból kiemeli. Az (m) henger a (3) légtartállyal kapcsolatban áll az (5) csővezeték útján, melybe a (4) re­dukáló szelep, valamint a (6) bebocsátó és és (9) kibocsátó szelep vannak beiktatva. A szeleporsó, mely egyidejűleg a be- és ki­áramlást szabályozza, a (7) emelő által mű­ködtettetik, mely villaszerű szabad végével az (s) rúdon lévő (t) peczket körülfogja. Az (s) rúd és ezzel a (6) szelep mozgatása által a levegőnek az (m) hengerbe való be­lépése szabályoztatik. Az áramkörbe az ön­működő (10) megszakító van beiktatva, mely a (11) szolenoid útján a (13) mag és a csuklós (12) könyökemelő által működtet­tetik. A főáramkörbe vannak még beik­tatva a (14) lámpák és a (15) akkumulá­tortelep, mely utóbbi a dinamógép árama által töltetik. Az áramkörbe ezenkívül még a (16) ólombiztosítékok vannak iktatva. A berendezés működési módja a követ­kező: A dinamógép horgonyának forgása alkal­mával a (11) kikapcsoló mágnes végein po­tenciálkülönbség hozatik létre. Ha ezen po­tenciálkülönbség a telep feszültségével egyenlővé válik, akkor a (11) mágnes mág­neses hatása által a kontaktusok egymás felé mozgattatnak és a főáramkör záratik. Az áram a pólváltó pozitív emelőjétől a (p) szolenoidon keresztül a (10) kontaktu­son megy át, a (15) telepen és a pólváltó negatív emelőjén pedig a dinamógép kefé­jéhez megy vissza. Ha a lámpák be vannak iktatva, akkor az áram egy része a lámpa­áramkörön megy át, mi mellett azon áram erőssége, mely a lámpákon és a battérián átáramlik, a bekapcsolt lámpák számától függ. Az eddig leírt szerkezeti részek ismere­tesek, találmányunk pedig különösen azon elrendezésre vonatkozik, mellyel a reosz­tát működtette tik. A vonat megállása alkalmával megáll a kocsi tengelyéről hajtott dinamógép is, és a (10) kikapcsoló kontaktusok nyitva van­nak. Ha a lámpák be vannak kapcsolva, akkor csak az előbb megtöltött (15) akku­mulátorbattéria által tápláltatnak. A meg­töltés menet közben történhetik. A mint a vonat megindul, a dinamógép áramfejlesz­tése kezdetét veszi és bizonyos sebesség el­érésénél a kontaktus (10)-nél a fönt em­lített módon záratik. A sebesség további növekvésénél az áramfejlesztés is fokozta­tik, a míg a normális határ eléretett. A feszültség túlnagy növekvése ellen megfe­lelő biztonsági berendezéseket kell alkal­maznunk. Az áram rendes erőssége mellett a (p) szolenoidnak (q) magjára gyakorolt mágneses vonzási ereje az (u) rúgó mecha­nikai feszítő erejét ép kiegyensúlyozza. Ha az áramkör rendes feszültsége túl van haladva, akkor a mágneses húzó erő az (u) rúgó mechanikai húzó erejét fölülmúlja és a (6) bebocsátó szelep nyittatik, a miáltal a dugattyú alsó oldalára sűrített levegő hathat. A dugattyú ez által fölfelé moz­gattatik és vele együtt az (f) szán is, a mi­által a dinamógép mellékzárlattekercselé­sébe ellenállás kapcsoltatik be, a mező gyöngíttetik és a feszültség megfelelően csökkentetik. Ha a vasúti vonat állandóan egyenlő se­bességgel halad, akkor a (p) szolenoidok és az (u) rúgó által gyakorolt húzóerő között egyensúly áll be és a dugattyú helyzeté­ben megmarad. Ez által a bekapc-oltreosz­tátellenállás nagysága is állandó marad. Ezen állapot mindaddig megmarad, míg a vonat egyenlő sebességgel halad, függet­lenül attól, hogy mily nagy ezen menetse­besség. A dugattyú és vele az (f) szán be­állítása csakis a sebesség változása alkal­mával történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom