32010. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szövött árúknak a láncz vagy vetülékfonal szakadása folytán hibás részében a kötés helyreállítására

_ 2 -alsó oldaláról azon keresztül, annak fölső oldalához akkép vezettetik, hogy a (8) tű minden emelkedése és siilyedése alkalmával a (3—4) hibás résznek a (2—2) fonalhoz keresztben fekvő két-két fonala közé ölt, amint ez a 8. ábrán pontokkal jelezve van. Hogy ezt elérjük, vagy a szövetet lehet fokozatosan, vászonkötés iél mindig ugyanazon mértékkel, pl. az 1—7. ábrákban látható nyilak irányában a föl- és lemenő tű minden öltése előtt tovább vezetni, mi mellett a tűnek egy és ugyanazon függélyes síkban kellene mozogni, vagy pedig a kijavítandó szövet nyugalomban is maradhatna, mely esetben a tűt vezető szerkezetet a tű minden öltése előtt megfelelően továbbítani kell. Itt az előbb említett esetet vettük töl és a munka menete a következő: Ha a fonalfölvevőt vezető (6 7) szorító szerkezetek az 1. ábrán látható helyzetet foglalják el és ha a fonalfölvevő a (6) szorító szerkezet szorító pofái között van. akkor a kijavítás munkája kezdetét veheti. Ha a (6 7) szorító pofák zárva vannak (V ábra), akkor a 2. ábra szerint a zárva maradó (6) szorító és a nyíló (7) szorító egyidejűleg le-, illetve fölmennek; 3. ábra: a (7) szorító nyílik, a (6) szorító záródik; 4. ábra: a zárva maradó (7) szorító lefelé és egyidejűleg a záródó (6) szorító fölfelé halad, a szövet tovább vitetik; 5. ábra: a zárva maradó (7) szorító emelkedése és a nyitó (6) szorító egyidejű sülyedése; 6. ábra: a (6) szorító zárása és a (7) szorító nyitódása; 7. ábra: a zárva maradó (6) szorító emelkedése és egyidejűleg a záródó (7) szorító sülyedése, a szövet továbbítása. A szorítók helyzete most ismét az 1. ábrának felel meg és ugyanezen munkafolyamat ismétlődik, míg a kötés a szövés hibás (3—4) részében ismét helyre van állítva. Miután a helyreállított szövet a kifeszítő berendezésről levétetett, az ily módon bevezetett fonal fölöslegeB végei levágatnak és a szövet most már hibátlan. A (6 7) szorító szerkezetek föl és alá való mozgatására szolgáló berendezés. (9., 10., 12., 13. ábrák). A (11) állványrészben (12. és 13. ábrák) a fölső és alsó (6), illetve (7) szorító szerkezet van a fonalvezető vezetésére elrendezve. Minden szorító szerkezet egy az állványban vezetett (12) sínből áll, mely a (13) csap körül forgatható (14) emelőt (15) karja segítségével fölveszi. A (14) emelő a (95) rúgó behatása alatt áll, mely a (12 14) részek végein elrendezett (16 17) szorító pofákat zárni törekszik, úgy hogy a (8) tű beszorítható. Minden (12) sín (18) csapjain a (19), illetve (20) tengely körül (9., 10. ábra) forgatható (21), illetve (22) emelő hat, mely emelők a (23 24) karok segítségével a (25) összekötő karhoz vannak csatolva és pedig a (23) kar (26)-nal, a (24) kar a (27)-nél van csuklósan a (25) kapcsoló karral összekötve. (27) nél a (28) forgattyú hat, mely a (29) hajtókoronggal hajtott (80) tengelyen ül. Ha ezek szerint a (29) hajtókorong a 9. ábrán látható nyíl irányában mozog, akkor a (21 22) emelők kilengenek és a (6 7) szorító szerkezeteket ezáltal föl és alá vezetik. Berendezés a (16 17) szorító pofák nyitására és zárására (9., 10., 12. 13. ábrák). A (30) hajtótengelyen ül a (31) fogaskerék, mely a (33) tengely (32) fogakerekével áll kapcsolatban, mely utóbbin van a (34) korong megerősítve ; a (34) korong mindkét oldalán átmérő irányban egymással szemben és kissé eltolva fekvő (35 36) és (37 38) rézsútos föliiletű toldatokkal bír, melyek a gépállványban forgathatóan ágyazott (43 44) tengelyek (41 42) karjainak (39 40) csigáival együtt hatnak; a (43 44) tengelyek végein a (45 46) karok vannak elrendezve. A (45) kar a (47) csigát tartja, mely a (95) rúgó befolyása alatt álló (14) emelőre támaszkodik; a (46) karon az állvány (48) csapja körül forgatható (49) szögemelő van csatolva, melynek szabad vége a (7) szorító szerkezet (14) karjára támaszkodó (50) csigát veszi föl.