32010. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szövött árúknak a láncz vagy vetülékfonal szakadása folytán hibás részében a kötés helyreállítására

- 3 — A (34) korongnak a 9. ábrán látható nyíl irányában való forgása alkalmával a (33 36) toldatok a (42 44) emelővel és a (37 38) toldatok a (41 43) emelővel úgy hatnak együtt, hogy a (6 7) szorító szerkezeteknek megfelelő (16 1.7) szorító pofák szabályozott nyitása és zárása az 1—7. ábrák kapcsán leírt munkafolyamatok keresztülvitelére megy végbe. A kijavítandó szövetet kifeszítő' szerkezet (10., 12., 13., 14., 15. ábrák). A munkaasztalt képező (51 51) sínek között (10., 12., 13. ábrák) két (52 53) csúszó rész talál vezetést, mely csúszó részek közül az (52) két (54 55) fogasrúdon van megerősítve, melyek az (51 51) síneken vezetett (96) harántrész által vannak összekötve (10. ábra). A másik (33) csúszó rész az (52) csúszó részhez képest az (51) sínek hosszirányában állítható, mi mellett az (54 55) fogazott rudakha kapaszkodó (56) záró kilincsek arra szolgálnak, hogy az (53) csúszó rész helyzetét biztosítsák. Minden csúszó részen egy (57) feszítő fésű (14. és 15. ábrák) van elrendezve, mely egy-egy (58) fő (igazító) tűből és több rövidebb (59) mellék (kifeszítő) tűből áll. A főtű és a melléktűk két csoportja között czélszerűen (60) hézagot hagyunk, ami a szövet helyes kifeszítését megkönnyíti. A szövet kifeszítése czéljából azt előbb egy (57) feszítő fésűn erősítjük meg. Az (58) főtű a (3—4) hibavonal (8) ábra) lioszszabbításában a szövetbe bevezettetik, mire a szövet a főtű mindkét oldalán kifeszítve a többi (59) tűre tolandó. Ezutáu a másik feszítő fésű főtűje a (3—4) vonal másik hosszabbításában a szövetbe bevezettetik és ez a főtű mindkét oldalán megfeszítve a melléktűkre áttolatik. Végül, hogy a szövetet a hosszirányban (3—4 vonal) is feszítve tartsuk, az (53) csúszó rész megfelelően, azaz az (52) csúszó résztől még annyira eltávolíttatik, míg a szövet ki van feszítve. Minthogy egyrészt, mint a 13. ábrából lálni lehet, mindkét feszítő fésű (58) főtűjének hossztengelyei a (8) kivarró tű hossz, tengelyével pontosan fedik egymást, másrészt a főtűk a hibavonal hosszabbításaiban vannak, a kijavító tűnek is öltés közben a ! (3—4) vonalat kell érnie, illetve a kijavító j fonalat helyesen a szöveten kell átvezetnie. Berendezés a szövet továbbvitelére. A tű minden új öltése előtt a szövet a kötésnek megfelelően továbbviendő. Ha, mint előbb föltételeztük, vászonkötésről van szó, akkor a szövet továbbvitele mindig ugyanazon mértékkel eszközlendő. A (30) hajtótengely által mozgattatik a (61) excenter, melynek (62) rúdja az állványon lengően elrendezett (63) villába kapaszkodik. A (63) villa a (64) prismát veszi föl, mely a (63) villa ide-oda lengése alkalmával a (65) csap körül forgatható (67) rúgó hatása alatt álló (66) emelőre hat. A (67) rúgó a (66) emelőt a 9. ábrában látható helyzetben igyekszik megtartani, mi mellett ezen emelő villaszerűén kiképezett (68) vége a (11) állvány által tartott (69) rúdba kapaszkodik és ezen (69) rúd (70) ütközőjére támaszkodik. A (66) emelő másik végén a (71) zárókilincsszerkezet van elrendezve, mely a (73) tengely finom fogazással ellátott (72) kilincskerekébe kapaszkodik. A (73) tengelyen van továbbá a (74) kúpkerék elrendezve, mely a (76) tengely (75) kúpkerekével áll kapcsolatban. A (76) tengelyen van a (77) korong alkalmazva, melyről a (78) szíj a (80) tengely (79) korongjához vezet (12.. 13. ábra). Ezen (80) tengely (81 82) fogaskerekei az előbb említett fogazott (54 55) rúdakon megerősített (83 84) fogasrúdakba kapaszkodnak (13. ábra). A (64) prismának a (66) emelővel való együttműködése a rajzban föltüntetett példánál a (66) emelő által tartott (85) sín és az esen (85) sín előtt fekvő, >—i alakú (86) részben vezetett (87) peczek közvetítésével történik. Ha tehát a (64) prisma a 9. ábrán teljes vonalakkal föltüntetett helyzetből a pontozással jelzett helyzetbe leng, akkor a (87) peczek és vele a (66) emelő fölülfekvő ! karja hátranyomatik, ami által a (71) záró-