31899. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék
— 3 — ugyanaz, mint amit fönt leírtunk, t. i. a kilépő és belépő anyag elkülönítésének biztosítása. A 9. ábrában föltüntetett (30 és 31) ütközők egymással szemben vannak elrendezve és azonfölül még a közbeeső (32) ütköző is jelen van. A nyers anyag a (33) és (34) csavarok segélyével ezen bárom ütközőn át vezettetik be. Az ütközők ezen elrendezésének czélja a kilépő anyagtól a még nem egészen kész vagy nem száraz anyagot elkülöníteni. Amint a nevezett anyag beleütközik a (32) ütközőbe, annak egy része a (31) ütköző karimája fölé jut és a nyers anyaggal együtt lefelé halad, míg az anyag száraz része a (30 és 32) ütközők szélein fölemelkedik és a (17) kilépési nyíláshoz jut. Az 1. és 5. ábrákban látható fölemelkedő vezetőcsövet körülvevő (35) melegítő köpeny, melybe meleg levegőt vagy gázt, meleg vizet vagy gőzt vezethetünk be, hogy a fölemelkedő vezetőcső falait, később leírandó czélból, fölmelegítsük. A fölemelkedő vezetőcső közlekedik a (17) kilépési csővel, mely a (18) szeparátorhoz vezet, ez utóbbi alúla (19) szállítókészűlékkel van ellátva, mely az anyagot a ható közegtől eltávolítja. A (18) szeparátor azonfölül összeköttetésben áll a por számára való (21) szedőhöz vagy második szeparátorhoz vezető (20) csővel. A por számára való (21) szedő fenekén egy második (22) szállítókészűlék van elrendezve, melynek ugyanaz a rendeltetése, mint a (19) szállítókészűléknek. A (21) szedő azonfölül összeköttetésben van a (23) csővel, mely a kezelés alatt álló anyagból éppen kiszabadult ható közeget a (24) melegítőkészülékhez vezeti, ahonnét a ható közeg, áthaladván a (25) csövön és a (2) fúvógépen, visszajut a fölemelkedő csővezetékbe. A (21) szedő el van még látva a szeleppel fölszerelt (26) kivezető nyílással, melyen át a ható közeg egy része, ha kívánjuk, eltávolítható. A (24) melegítő készülék a szeleppel fölszerelt (27) bevezetőcsővel van ellátva, melyen át a ható közeg újabb mennyisége vezethető be, ha az időnként szükségessé válik. Ha gázt alkalmazunk, akkor a (27) bevezetőcső gazométerrel vagy más gázforrással áll összeköttetésben, mely a rajzon nincs föltüntetve. A fölemelkedő csővezeték fenekén (28) kivezető nyílás van elrendezve, melyen át fölemelhető azon anyag, mely esetleg a ható közeg árama alá hull, ha a fölemelkedő csővezetéket nagyon erősen tápláljuk, vagy pedig czélszerűen az 1. ábrában látható (29) szedő szolgálhat arra, hogy összegyűjtse a lehulló anyagot, melyet csak bizonyos időközökben távolítunk el. A leírt készülék a következőképen működik : Ha az 1. ábrában föltüntetett készüléket vesszük tekintetbe, úgy az (1) fölemelkedő vezetékbe a tápláló lap által (6)-nál bevezetetett anyag találkozik ható közegnek (2) fúvógéptől fölemelkedő áramával. A finoman eloszolt nedves anyag megszárításánál, a ható közeget akképen szabályozzuk, hogy a nedves anyag pontosan lebegve maradjon a fölemelkedő csővezeték alsó részében és az említett fölemelkedő áram által mozgásban tartassék. Amint már most az anyag súlya a nedvesség eltávolítása folytán kisebbedik — ami a ható közeggel való benső érintkezés folytán igen gyorsan megy végbe — az anyag a fölemelkedő vezetőcső fölső része felé emelkedik és ha teljesen száraz lett, a ható közeg árama azt a (17) csövön át magával viszi egészen a (18) szeparátorig. Az áram szabályozása czéljából, szabályozzuk a (2) fúvógép sebességét. Ezt — amint az la. ábrából látható — reosztáttal ellátott elektromos géppel vagy valamely más ismert módon eszközöljük. A fölemelkedő vezetőcső alján behatoló közeg először a (24) készülékben fölmelegíttetik, azután átadja melegét a kezelendő anyagnak, melynek nedvességét elpárologtatja. Miután a keresztmetszet az alsó részen kisebb, ennélfogva a ható közeg nagyobb sebességgel halad fölfelé a fölemelkedő csővezeték alsó részében, mint a fölső részben, ahol a keresztmetszet nagyobb és ahol ennek következtében a ható közeg jobban szétterjed, mi mellett sebességéből veszít. Az áram
