31899. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék
sebességének ezen csökkenése, melyet az áram esavarszerű mozgásának a fölemelkedő csővezetéknek a fölső részen mutatkozó keresztmetszet nagyobbodása folytán föllépő fokozatos szétterjedése idéz elő, okozza azt, hogy az anyag belépési nyílása fölött bizonyos távolságban a nevezett áramsebesség nem elegendő, hogy a nyers vagy nedves anyagot lebegő állapotban tartsa és csakis a száraz vagy részben kész anyagot képes lebegő állapotban tartani. Hogy hol van az a pont, abol az áram nem képes többé a friss vagy nedves anyagot lebegő állapotban tartani, az függ az áram kezdeti sebességének szabályozásától, a táplálás mértékétől, az anyag természetétől és a fölemelkedő csővezeték keresztmetszetének és hosszúságának méreteitől. Amint éppen most említettük, azáltal, hogy az áram kezdeti sebességét, a táplálás mértékét és a fölemelkedő vezeték keresztmetszetének és hosszúságának méreteit megfelelően szabályozzuk, létezik egy pontosan megadott pont, ahol az áram a nyers anyagot már nem képes megtartani , hogy ezentúl az anyag lebegve tartassék, kell, hogy az részben kész vagy száraz legyen. Miután a fölemelkedő vezetőcső keresztmetszete fölfelé fokozatosan növekedik, ennek megfelelően az áram sebessége aránylagosan csökken, miből következik, hogy az anyag annál inkább készen vagy száraz lesz, minél magasabb pontján van az a fölemelkedő vezetőcsőnek, Látható tehát, hogy attól a ponttól kezdve, ahol az áram a nyers vagy száraz anyagot lebegő állapotban tartja, egészen a vezetőcső fölső részéig, a kész és a kevésbé kész anyagnak önműködő különválasztása megy végbe, mindaddig, míg a teljesen kész elkészített és megszáradt anyag a fölső részen ki nem lép, ahol a még el nem készített anyagtól teljesen el van választva. A ható közeg áramának csavarszerű mozgása, melyet az 1., 5. és 6. ábrákban föltüntetett szerkezettel hozunk létre, arra szolgál, hogy a kezelendő anyagot nagy mértékben fölkavarja és a ható közeget a kezelendő anyag részecskéivel bensőleg összekeverje. Megjegyzendő még, hogy ott, ahol az áram emelkedő csavarszerű mozgással bír, ott a legsűrűbb, azaz a nedves és el nem készült anyag az áram külső részébe és a fölemelkedő csővezeték falaihoz liajíttatik, míg a kész és könnyebb részecskék a belső helyeket foglalják el, amennyiben a nedves anyag elfoglalja a szárított anyag részecskéinek helyét az áram külső részében. Abban az esetben, amikor melegítő köpenyt alkalmazunk, a legsűrűbb anyag érintkezik a fölemelkedő vezetőcső meleg falaival mindaddig, míg meg nem szárad, azután azonnal helyettesíttetik más nedves anyag által, miután a nedves anyag, legsűrűbb lévén, mindig a legnagyobb kerületet keresi és a száraz anyagot elűzi. Ilyen módon a csavarszerű mozgás a nedves anyagnak mindig olyan helyzetet biztosít, melynél az a leghatásosabban kezeltetik. Ebből a szempontból a nevezett áram a tulajdonképeni ható közeg. A ható közeg áramának a fölemelkedő vezetőcső fölső részében való egy másik szabályozását elérhetjük az 1. ábrában föltüntetett ütközők alkalmazásával. Ha az ütközőket hordozó rudat sülyesztjíik, akkor az ütközők külső fölülete közelebb jut a fölemelkedő vezetőcső falához és csökkenti ezen fal és az ütközők közti távolságot; ezen szabályozás függ a kezelendő anyagtermészetétől. Czélszerű szabályozást érhetünk el a felemelkedő vezetőcső fenekétől jövő ható közeg sebessége és a fölemelkedő csővezetékbe bevezetett anyag táplálási mértéke között is; az előbbit, amint fönt leírtuk, a fúvógép sebességének szabályozása útján, az utóbbit pedig azáltal kapjuk meg, hogy vagy a (4) forgó korong forgási sebességét szabályozzuk, vagy az (5) mozgólemez szöghelyzetét változtatjuk, vagy pedig mind a kettőt egyidejűleg végezzük. Ha ilyen módon számításba vesszük a fölemelkedő csővezeték méreteit, az anyag táplálási mértéke és a kezelő közeg áramának sebessége pontosan szabályozható, aképpen, hogy a végzendő munka leghatásosaban érvényesüljön. Amint fönt előadtuk, a száraz anyag fölemelkedő csővezeték fölső részéből (17)
