31822. lajstromszámú szabadalom • Kőzetfúrógép

penybe való behatolását megakadályozza, a kenőanyagot pedig visszatartsa. A (12) tengely egyik végcsapja a (13) köpenyből kilép s egy gyűrűalakú (45) tárcsával van fölszerelve, mely gyors forgása következtében a sárt és vizet szétszórja s azoknak a köpenybe való behatolását megakadályozza. A (45) tárcsa kiugrásokkal van ellátva, melyeknek segélyével a (12) tengely és kúpkerekei kézzel mozgathatók. A (13) köpeny egy (46) szorító gyűrűbe van csavarolva (2. és 5. ábra) s ezen gyűrű segélyével egy (47) tárcsához van erősítve, mely a köpeny belső falát képezi. A (47) tárcsának egy központi (18) üreges csapja a (49)'hüvelybe van forgathatóan ágyazva, mely a fúró (6) köpenyébe szilárdan szögecselt (50) hengeres csőre merőlegesen áll (5. ábra). Az (50) csőhöz hét egyenlő irányú s egymás meghosszabbításában fekvő (49) hüvely csatlakozik s a másik (49) hüvelyben egy hengeres (51) üreges csap foglal hetyet, melynek kivájt végébe egy (51a) dugó van csavarolva. Az (51a) dugó egy (53) golyós csapágyat tartalmaz, melybe a (39) forgató tengelynek egy legömbölyített (52) csapja nyúlik. A (48 és 51) csapok csavarmenetekkel ellátott kúpos furatokkal bírnak, melyek a kúpos (55) csapágybélések csavarmenetes részeinek fölvételére szolgálnak, ahol a (39) forgató tengely csapjai ezen bélésekbe vannak forgathatóan szerelve. Az (54) bélések (55) hornyokkal bírnak, melyek a (48, 51) csapoknak eg vagy több hornyával hozhatók f'ödésbe, mely esetben az egymást födő hornyokba ékek tolhatók azon czélból, hogy a (48, 41) csapok és az üregeikben levő (54) bélések között szilárd kapcsolat létesüljön. Az (50) csőbe egy bélés van kivehetően erősítve, mely az edzett aczélból készült oldalsó (56) sarukból sa a fölső és alsó (57) sarukból áll (7. ábra), melyek az (58) járom számára vezetékeket képeznek. Az (58) járom a (39) forgató tengely fölött az (59) tartóra van ágyazva (5. ábra), míg másik vége egy keresztfejet képező (60) tárcsát hord, mely a (61) fúrórúd átboksátásaczéljából egy központi nyílással van ellátva. A (61) fúrórúd belső végére egy (62) dugattyú van erősítve, mely a fúróköpeny bélésékez simuló, nyers bőrből, rostos szövetből, vagy általában nem fémes anyagból (63) tömítőtárcsákkal vau ellátva. A (60) keresztfejen túl egy (64) tárcsa van a (61) fúrórúdra illesztve s a (62) dugattyú és a (60) keresztfej, továbbá az utóbbi és a (64) tárcsa köré gyűrűalakban elrendezett csoportokat képező (65, 66) tekercsrúgók vannak helyezve, melyek a (61) fúrórúdon lazán ülő (61a) csillagkerekekbe vájt teknők által tartatnak helyükön (7. ábra). A (61a) csillagkerekek és a szomszomszédos (62, 64) részek közé rostanyagból álló (61b) tárcsák vannak helyezve. Az (58) járomnak a (60) keresztfej és a (64) tárcsa között fekvő karjai a (64) tárcsán túl horgokkal vannak ellátva (6. ábra), melyek a (64) tárcsát helyén tartják. A rúgócsoportok mindegyike erős tekercsrúgókat tartalmaz, melyek gyöngébb és rövidebb tekercsrúgókat vesznek körül, ahol ez utóbbiak egyenlő vagy különböző hosszúságokkal bírnak. Ezen berendezés következtében az erősítő rúgók akkor jönnek működésbe, ha az először említett rugók már részben össze vannak nyomva, mely körülmény a fúró ütésére rendkívül előnyös, amennyiben a fúró járata hosszú lesz és eközben nem akad meg, úgy hogy a sziklát nagy erővel találja. Ha fúró hegye a sziklában bennakadna, elegendő az erősítő rúgókat kissé összenyomni, hogy a fúró kihúzható legyen. A rúgók nem törnek el s a gép rezgése igen kismérvű, amellett pedig a rúgóknak a kristályosodás következtében föllépő gyöngülése jóval csekélyebb lesz s a gép is sokkal kisebb zajjal dolgozik, mint az eddigi szerkezetek. A fúró köpenyének mellső részébe egy (67) szelencze van erősítve (5. ábra), melyen a fúrórúdnak egy vastagabb szakasza halad keresztül. A fúrórúd ezen darabjának átellenes oldalain (68) spirális hornyok és (69) egyenes hornyok vannak kiképezve s a fúrórudat a (67) szelenczében két külső kerületén fogazott (70) gyűrű veszi körül (8. ábra). A (70) gyűrűnek az egyik irány-