31822. lajstromszámú szabadalom • Kőzetfúrógép
— i ban való elfordulását (71) görgők akadályozzák meg, melyek a (66)szelencze és a gyűrűk fogainak rézsútos lapjai között foglalnak helyet. Az egyik (70) gyűrű belső (72) kiugrásai a (68) spirális hornyokkal, a másik (70) gyűrű hasonló kiugrásai pedig a (69) egyenes hornyokkal kapcsolódnak. Ebből következik, hogy a fúrórúd, midőn előre halad, egyenes vonalban mozog, ellenben midőn visszatérő mozgását megkezdi, gyorsan el kell fordulnia, mivel azon (70) gyűrű, melynek (72) kiugrásai a (68) spirális hornyokkal kapcsolódnak, nem fordulhat el az ellenkező irányban, míg a másik (70) gyűrű, melynek kiugrásai az egyenes hornyokkal kapcsolódnak, a fúróval forog s a fúrónak ezen elfordulását lehetővé teszi. A (67) szelencze végének szomszédságában egy (73) hüvely van elrendezve, melynek belső oldala bőrrel, rostos szövettel, vagy más, nem-fémes anyaggal van borítva. A (73) hüvely külső oldala kúpalakú s hosszirányú (74) barázdákkal bír, továbbá fölső végén csavarmeneteket hord és hosszában kétfelé van hasítva. A (73) hüvelyt egy (75) fémtok veszi körül, melynek kúpos furata belül csavarmenetekkel van ellátva, míg egy nyílása a (76) peczek befogadására szolgál, mely a (74) barázdák valamelyikével kapcsolódik s ez által a (73) hüvelyt a (75) tok külső oldalának mélyedéseibe (77) rúgók vannak helyezve. A (75) tok mellső vége bevágásokkal vau ellátva, melyekben gyűrűalakban elhelyezett (78) tekercsrúgók ülnek, melyek normális körülmények között a fúrórúd végére erősített (79) tuskótól bizonyos távolságban vannak. A (79) tuskó egy belül, mint kívül, külső vége felé kúposán vékonyodik s pontosan a fúróköpenybe illik. A (79) tuskó hátsó végébe egy csavarmenetekkel ellátott kúpos üreg van vágva, mely a (61) fúrórúdnak szintén kúposán vékonyonó s csavarmenetes végét fogadja magába. A fúrórúd végébe egy edzett aczélból készült (81) tömb van illesztve, mely a (82) aczélfúró számára ellenfal gyanánt szolgál. A (82) fúrót a (79) tuskóban (83) pofák tartják, melyek belső éleikkel a fúróba kapcsolódnak, ahol az utóbbi keresztalakú szelvénnyel bír s a pofák olyan alakban vannak kiképezve, hogy a fúrót rögzítsék és elfordulás ellen biztosítsák. A (83) pofák mindegyike kúposán vékonyodik, úgy hogy a pofák együttesen csonkakúpot képeznek. A (83) pofákban egy-egy szelencze van kiképezve a (84) rugók befogadása czéljából, melyeknek hátsó végei a (79) tuskóra támaszkodnak s ez által a pofákat kifelé nyomni törekednek, minek következtében a pofák a fúrót erősen megfogják, amiben a tuskó kúpos belső ürege által is támogattatnak. Két pofának a tuskó belsejében való elfordulását alkalmas peczkek vagy más szerkezetek akadályozzák meg. A fúróköpenybe csavarolt (85) hüvely kiszélesedő vége és a fúróköpeny vége köré egy hajlékony (86) védőfödél egyik széle van szilárdan erősítve, míg a födél másik szélét egy (87) sodrony vagy zsinór a (79) tuskónak egy gyűrűs hornyában rögzíti. A (86) födél alsó széle szintén sodrony vagy zsinór segélyével rögzíthető. Ezen födél vékony fémlemezből, bőrből, szövetből vagy bármely más anyagból készülhet, mely a tuskó működését nem akadályozza s amellett a sárnak a fúró végén való behatolását teljesen kizárja. A fúró előremozgatására egy (88) csavar szolgál (6. ábra), mely az (5) fúróvezetékbe van ágyazva s külső végén egy (89) forgató kart hord (2. ábra). A (88) csavar két (90) csavaranyán halad keresztül (6. ábra), melyek a fúró köpenyének alsó részéhez erősített s a köpennyel párhuzamos (91) hüvelybe vannak ágyazva. Az egyik (90) csavaranya szilárd helyzetű, míg a fúró végénél fekvő másik csavaranya elforgatható és beállítható, mely czélból az (5) köpenyhez egy (92) rögzítő kilincs van erősítve (9. és 10. ábra). Ezen kilincs az elforgatható csavaranya kiszélesedő végén kiképezett fogakkal kapcsolódik s a csavaranyát a kivánt helyzetben rögzíti. Az (58) járom a (39) forgató tengelyen egy beállítható ággyal van ellátva, mely a járomhoz erősített (94) perselyből (5. és 6. ábra) és az ezzel átellenes (95) perselyből
