31583. lajstromszámú szabadalom • Javítások kötszövőgépeken

idejűleg- két fonalvezető vezet egy-egy fo­nalat a tűkhöz, mely fonalvezetők közül azonban mindig egyik a másik előtt van, mindamellett mégis csak egyetlen védőle­mez alkalmaztatik a fönt említett czélra, azért ezen védőlemeznek oly alakúnak kell lennie, hogy a tűket úgy előre-, mint hátra­felé mozgásánál egyformán megvédje. E czélból a védőlemez, miként az a 23. ábrán is látható, bal- és jobboldalán azonos mó­don van kiképezve. Az (55) védőlemez súr­lódás által tartatik az (56) rúdon, mely a (9) zárlemezen van elrendezve és evvel együtt mozog el, miközben mindig pályá­jának végén a gép szilárd állványán lévő (74 75) ütközőkkel (1., 2., 16. és 17. ábra) jön kapcsolatba. Ezen ütközők a rajzon szi­lárdan álló (67) lemezeknek belső végein vannak föltüntetve (16. és 17. ábrák). Tegyük föl, hogy a zárlemez épen meg­kezdte balfelé való mozgását. Az (55) védő­lemez ekkor oly állásban van, hogy köz­vetlenül a visszahúzott tűk nyelvei előtt áll és így az árút megrongálás ellenében | megvédi. Mihelyt már most a zárlemez bal­felé mozgattatik, a reája erősített (56) rúd súrlódás folytán az (55) védőlemezt magával vissza, mikor 3s a védőlemez együtt halad a mellső (34) fonalvezetővel és mindig ama tűk nyelvei elé áll, melye­ket a zárlemez első vagy bal tűsülyesztője hátrahúz. Ha ez a tűsülyesztő az összes tűket elhagyta, e pillanatban az (55) védő­lemez érintkezésbe jön a (74) ütközővel, vagyis nyugalomba jön, míg az (56) rúd a zári emezzel tovább halad, a mit az emlí­tett megerősítési mód tesz lehetővé. Mi­helyt ellenkező irányban, tehát jobbfelé mozog a zárlemez, az (56) rúd is mozgásba jön és súrlódás következtében magával viszi az (55) védőlemezt, mely két oldalá­nak azonos alakítása folytán ennél a moz­gásnál is ama tűk nyelvei elé áll, melye­ket a most jobboldali tűsülyesztő hátra­húz. Az (55) védőlemez ezen jobbfelé irá­nyuló mozgását mindaddig folytatja, a míg a jobboldali tűsülyesztő az összes tűkön el nem haladt, mire az állvány egy szilárd ré­széhez erősített (75) ütközővel kapcso­lódva, meg nem állíttatik, hogy azután a rákövetkező balfelé elmozdulásnál a fönt leírt folyamat megismétlődjék. A gép mozgásai minden ide-oda járásnál pontosan egyformák. A keztyű bővebb része egy bizonyos gé­pen köttetik, míg annak ujjait más gép segélyével készítjük. Az első gépen készí­tett árút megfelelő hosszaságú darabokra vágjuk szét és azután a második gép tűire ráhelyezzük, hogy ily módon az ujjakat közvetlenül a szárhoz hozzá köthessük. Annak veszélye, hogy a tűk az árún át­hatolnak, a tűvezetékeknek első mozgása alatt lép föl azután, hogy a keztyűszára­kat a tűkre helyeztük, minthogy ezen pil­lanatban rendkívül vastag tömeg van a gé­pen. A vezetékeknek első elhaladásuk után az ujjaknak kezdőrésze hozzá van kötve a keztyűszárhoz, mire azután nem forog fönn annak veszélye, hogy a nyelvek az árút megrongálhassák. A fonál elzárja azokat a rendes módon. Ez akkor jön létre, a mi­dőn az (55) védőlemez azon tűkkel kapcso­latban végzi munkáját, a melyek a mellső fonalvezetők által vezetett fonalat ragad­ják meg. Azon tűk, a melyek a hátsó vagy következő fonalvezető által vezetett fona­lat ragadják meg, nincsenek ellátva védő­lemezzel, minthogy az nyelvükhöz nem szükséges. (57 és 58) biztosító vezetékeket jelöl­nek a nyelvek számára (1., 18., 19., 23. ábrák), a melyek a (38 40) rudakon ülnek és ezen rudak, miként az már föntebb em­líttetett, mozgásukat a zárlemeztől nyerik. Ezen biztosító vezetékek a tűk előtt elha­ladva, a tűszárakhoz támaszkodó nyelvek­kel jönnek érintkezésbe és ezeket tartják. Ezen nyelvbiztosító berendezésnek úgy az előre-, mint a hátrafelé való menetnél működnie kell. Az (57) biztosító vezeték azon tűkkel jön érintkezésbe, a melyeket a vezetékek a zárlemez baloldalán mozgat­nak, míg az (58) biztosító vezeték azon tűkkel jön kapcsolatba, a melyeket a ve­zetékek a zárlemez jobboldalán mozgatnak. Ezen biztosító vezetékek alkalmázása nél­kül a nyelvek a tűk gyors mozgása követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom