31583. lajstromszámú szabadalom • Javítások kötszövőgépeken

keztében sokszor korán elzárnák a tűk kampóit és ez által hibás hurkokat idéznének elő. A fonalak az által, hogy a fonalvezetők alsó végétől lefelé vannak irányítva és a mellett az (57 58) biztosító vezetékek vízszintes részének alsó oldalával jönnek érintkezésbe, a mint az legjobban a 23. ábrán látható, oly állásban tartatnak, hogy azokba a tűk kampói a tűágyazatba való visszahúzódás alkalmával biztosan belekapaszkodhatnak. A 23. ábrán a (30 31) fonalvezetőknek, az (57 58) biztosító vezetékeknek és a tűknek egymáshoz való helyzete akkor van föltüntetve, a midőn a tűket mozgató vezetékek vannak eltolva. Ebből, valamint a 11. ábrából látható, hogy a zárlemez minden egyes elhaladása alatt a tűk kétszer tolatnak előre, miáltal két sor lesz megkötve, és pedig egyik sor a mellső (30) fonalvezető által odavezetett fonalból, a másik sor meg a (31) fonalvezető által odavezetett fonalból. Az (57 58) biztosító vezetékeknek van egy működő oldala, a mely a tűágyazathoz közelebb fekszik és mely a tűnyelvekkel érintkezésbe jön, továbbá egy nem működő oldala, mely a tűágyazattól el van fordítva, A fonalak a fonalvezetők alsó végétől az (57 58) biztosító vezetékek nem működő oldalához vezettetnek, ezek alatt végighaladnak a tűkhöz, úgy hogy a biztosító vezetékek oly módon tartják a fonalakat, hogy azokat a tűk kampói okvetlen magukra veszik. (57 58) késeket jelölnek (1., 21. és 22. ábra), a melyek a (38) rúdon ülnek és a melyek a tűk fölött való ide-oda mozgásuk alkalmával a tűknek nyelveit fölemelik, vagyis kinyitják, miáltal a helyes hurokképezést mindegyik tű számára biztosítják. A (45 46) rugók, a melyek a (47 48) ütközőket hordják, és arra szolgálnak, hogy a (37) szánt biztosítják, a 16. és 17. ábrán föltüntetett berendezés segélyével működésen kívül helyezhetők. Ezen ábrákon a rugók egy-egy szilárd (67) lemezen vannak elrendezve, a melyek a gép szilárd keretéhez vannak csavarolva. A (68) csúsztató lemez egy (69) ütközőt vagy csavart hord és ez a (70) kivágáson átnyúlva, a (45) rúgóba csavartatik. A (68) lemeznek befelé való mozgatása által a (45) rúgó anynyira lenyomatik, hogy a (47) ütközőnek a (37) szánnal való érintkezése megakadályoztatik. A külső fonalvezető hátoldalán egy fecskefarkalakú (71) nyúlvánnyal van ellátva, a mely a (72) tartókengyelnek megfelelő bevágásába illeszkedik. Ezen elrendezés folytán a fonalvezetőt bármikor kivehetjük és helyébe biztosan és gyorsan helyezhetünk egy más színű fonallal ellátott fonalvezetőt. A gép végén egy (73) tartály van, a melyben különböző színű fonalakkal ellátott fonalvezetőket helyezhetünk el. Ezen fonalvezetőket azután bármikor kivehetjük a (73) tartályból és a tartókengyelre tűzhetjük, ha az árúba az eredetileg fölhasznált fonaltól eltérő színű fonalat akarunk beszőni. A fonalvezetőknek (32) fejei, miként az már említve lett, a (33) rugókon vannak elrendezve. Ha a mellső fonalvezető egy mozgás kezdete alkalmával a hátsó fonalvezető előtt elhaladva, ez utóbbival érintkezésbe jön, akkor a fejeket tartó rugók utánaengednek és így a töréseikerültetik. A tűk a szokásos vezetékekben mozognak a (3) tűágyazatban, a mely egy (e) keresztrúddal van ellátva (7. és 8. ábra) és ezek alatt vannak a tűk. Az ágyazat előrészén egy második (d) rúd van elrendezve, a mely alatt szintén elhaladnak a tűk, miáltal azoknak hosszirányukban való mozgása teljesen biztosítva van. A jelen gépnél minden változtatás nélkül alkalmazhatók a rendes szerkezetű hosszú tűk, míg a rövid tűknél egy hátrafelé irányuló (e) nyúlvány van elrendezve, a mely a (c) rúd alá nyúlik. Az (f) lendítő kerék (1., 2. és 7. ábra) a (13) forgattyúnak egy részét képezi és ennek mozgását kiegyenlíti. Az 1., 11., 12., 13., 14. és 15. ábrákra vonatkozólag megjegyezzük, hogy a (14 15) vezetékeknek (j k) betétlapjai, a melyek itt tűemelők gyanánt szolgálnak, (g) csavarok