31548. lajstromszámú szabadalom • Szelepes vezérmű gázgépek számára

üem tüntetett szélkazáuos szivattyú tartja nyomás alatt és a hengerből kilépő olaj ismét ezen szivattyúhoz folyik vissza. A körtolattyú mozgatása kényszeimozgásúan és pedig oly módon történik, hogy a forgó (s) vezérmútengely a lengő (w) tengelyt hajtja, melynek bütyke állandóan egy villás emeltyű két (r) görgőjéhez fekszik, J mi által a (w) tengely ide-oda lengésénél az (1) rúd segélyével a körtárcsa előre és hátra forgattatik. Az 1—3. ábrákban a tolattyú és ennek csatornái azon helyzetben vannak rajzolva, mely megfelel a gép munkadugattyúja által a szívás kezdeténél elfoglalt holtponthelyzetnek. A következő pillanatban tehát a tolattyú (c) éle a tolattyúszekrény (d) szélén túl mozog és e mellett a nyomás alatt álló folyadéknak a (k) dugattyú fölé való belépését engedi meg, míg egyidejűleg a tolattyú (e) széle a tolatlyúköpeny (f) szélén túl mozog, úgy hogy az olaj a (k) dugattyú alól a (g) elvezető csatornába kerülhet. A szelep tehát a (k) dugattyú fölött lévő túlnyomás folytán lefelé mozog és nyilik. A szívólöket végén a (w) tengely bütyke az (1) rúd segélyével a körtolattyút annyira visszaforgatta, hogy a tolattyú (h) széle a tolattyúköpeny (i) szélén kerül túl, mi mellatt az olaj a nyomóvezetékből a (k) dugattyú alá jut, míg egyidejűleg a tolattyú (ra) széle a tolattyúköpeny (n) szélén mozog túl, úgy hogy a dugattyú fölött lévő olaj, nyomás nélkül a (g) csatornába léphet be. A szelep tehát a (k) dugattyú alatt álló túlnyomás folytán záródik. A szelepek löketének ha tárolására és nyugodt fölhelyezkedésére a dugattyú (kl, k2) toldatokkal bír, melyek egy kisebb hengerben vannak vezetve; utóbbi az olaj részére féknyílásokkal bír. Ezen nyílások a henger fölső végén üzemközben kívülről beállíthatók, úgy hogy a szelep nyugodt zárását könnyen biztosíthatjuk. Miután a szelep elzáratott, az (r) görgők oly módon gördülnek a hozzájuk tartozó bütykön, hogy mindig a (p) tolattyúcsatorna marad az (o) kopenycsartornával kapcsolatban, minek következtében tehát a (k) dugattyú alatt állandóan nyomás hat, miáltal ezen nyomás rúgót helyettesítve, a szelepet szorosan zárva tartja. A következő szívólöket kezdeténél a bütyök ismét oly helyzetbe kerül, hogy a körtolattyú a (k) dugattyú alatt lévő olajat kilépni engedi, míg egyidejűleg a dugattyú fölé nyomás alatt álló olaj kerül, miáltal a fönt leírt játék megismétlődik. A kibocsátószelep szabályozása hasonló. Ezen vezérműnél egyidejűleg lehetővé van téve, hogy a szelepet úgy, mint a gőzgépek kiakasztó-szelepes vezérmúveinél, a munkahenger meghatározott töltése után hirtelen záródni engedjük. A 4. ábrában ezen elrendezés van föltüntetve. A körtolattyú (egy kis elem) ez esetben oly módon van berendezve, hogy a szabályozó helyzetének megfelelően, a körtolattyú az aktiv ütközőnek a szabályozó által beállított (q) emeltyűbe való ütközésénél korábban vagy későbben csattan le és rugóerő által oly helyzetbe (5. ábra) forgattatik vissza, melyben a nyomás alatt álló olajat a (k) dugattyú alá vezeti, mi mellett egyidejűleg a dugattyú fölött lévő olaj eltávozik, tehát a szelep gyorsan záródik. A szelep záródása után a rúgót helyettesítő nyomás addig hat a (k) dugattyú alatt, míg a munkahenger szivólöketének kezdete előtt a vezérmúrudazat aktiv ütközője ismét a passzív ütközőre kerül, miáltal a körtolattyú oly módon hat, hogy épen a szívólöket holtpontjánál következik be azon csere, melynek értelmében a nyomás alatt álló olaj a (k) dugattyú alól eltávozik és ezen dugattyú fölé kerül. Ezen szabályozás előnye a kis szabályozó ellenállásban, a szelep szabatos, fojtóhatás nélküli zárómozgásában, tehát a munkahengerben végzett szívóhatás csökkentésében fekszik, szemben azon gépekkel, melyek a szívásnál fojtanak. A fönt leírt hydraulikus nyomóolaj-vezérmü előnyei ezenkívül a következők: 1. A vezérmútengely, ennek csapágyai