31502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázoknak nagyfeszültségű elektromos áram segélyével történő egyesítésére

hatnak. Az elbomlás meggátlására szolgál még az is, hogy az egyes fényíveket egymástól tűzálló szigetelőből készült (30) falak választják el, melyek az (1) kamra falán vannak megerősítve és befelé a fix elektródák végein valamivel túlérnek. Eme falak alakja a 3. ábrán teljesen kihúzott vonalakkal van ábrázolva, de lehet bármely más, például a pontozott (31) vonalak által ábrázolt gyűrűalakú falakat is alkalmazni. Hogy a nitrogénvegyületeket az (1) kamrából lehetőleg koncentrált állapotban (kevés át nem alakított gázzal keverve) vezethessük el, kívánatos, hogy a gázok a kamrában oly csekély sebességgel mozogjanak, a mily csekély sebességgel azoknak a nitrogénvegyületek tökéletes képződése czéljából mozogniok kell. Úgy tapasztaltuk, hogy igen előnyösen lehet bizonyos szívó hatást alkalmazni, ha ez nem folytonosan, hanem időszakosan, nevezetesen akkor érvényesül, mikor a fényívek képződése épen megkezdődött és addig tart, míg azok ki nem aludtak. Ily módon a gázok eltávolítása csupán a nitrogénvegyületek képződésének időszakában, nem pedig más pillanatokban megy végbe. Hogy ez a munkafolyamat megvalósítható legyen, a (6) elvezető csövekbe egyegy (32) csap van bekapcsolva (5. ábra), melyet a (3) tengely a lyukasztásokkal ellátott (33) szíj vagy egy más áttevés útján akként forgat, hogy a csap a tengely forgásával szinkrón módon nyisson és zárjon, nevezetesen nyitva legyen, mialatt a fényívek létesülnek, ellenben zárva maradjon a tengely forgásának többi szaka alatt. Az 5. ábrán látható kamránál, melynek csak két elektródasora van, a csap a tengely egy fordulata alatt csak kétszer nyitna, ellenben az 1., 2. és 3. ábrán látható kamránál, melynél hat elektródasor van alkalmazva, a csap nyitása ugyancsak hatszor megy végbe a tengely egy fordulata alatt. Az 5a. ábra a (3) tengely és (32) csap között alkalmazott áttevés részletrajza. A (33) szíj lyukasztásokkal van ellátva és a j (3) tengelyre, illetőleg a (32) csap (36) I tengelyére ékelt (34 35) lánczkereken fut. A (35) lánczkerék és a (36) tengely között kapcsolatot létesítő, beállítható (37) kötés a (32) csap működésének megfelelő szabályozását engedi meg. Hogy a fényívek elég finomra kihúzhatók és elég állandóak legyenek, a mozgó elektródáknak finom csúcsai vannak, eme csúcsok kör- vagy négy szögkeresztmetszetű platinadrótokból készülhetnek, míg a fix elektródák valamivel vastagabb drótból állíthatók elő, a 4. ábrán látható alkalmas módon meg vannak hajlítva és aránylag vastag dugókba vannak beerősítve. A mozgatható (4) elektródának (4a) szára és fi; nom (4b) csúcsa van, míg a fix elektróda j (2) csúcsa — mint azt már említettük — ! a (14) szigetelő csőbe megerősített (16) • dugóra van szerelve. ; A finom csúcsú mozgó elektródák és a kis méretű fix elektródák alkalmazásából az az előny származik, hogy egy bizonyos forgássebességnél az az idő, mely alatt az elektródák egymással szemben állanak, lényegesen megrövidül, tehát az az idő, mely alatt az elektródában az áramerősség növekedik, ugyancsak megrövidül. Ennek következtében igen kis, aránylag olcsón előállítható csillapító csévéket lehet használni, míg akkor, mikor nagyobb elektródákat alkalmazunk, ez az időszak is meghosszabbodik és oly czélból, hogy a fény| ívet létesítő áram erőssége is ugyanazt a csekély értéket vegye föl, mint előbb, az áram egy bizonyos feszülteégénél csillapító cséve önindukcióját is fokozni kellene. Ezenkívül azt is tapasztaltuk, hogy ha az elektródák megfelelően vannak méretezve, ezeket az áram megfelelő hőmérsékletre hevíti, úgy hogy az ívek állandóabbakká válnak. A mozgó elektródák csúcsai annak következtében, hogy azok nagy sebességgel j forognak és így lehűttetnek, a fix elektró; dáknál kisebbre méretezhetők. Egyszóval, j úgy a fix, mint a mozgó elektródákat czél-I szerű oly kicsire méretezni, a mily kicsire l azokat a hőmérsékleti és a gyártási viszo-1 nyokra való tekintettel méretezni lehet. Az