31396. lajstromszámú szabadalom • Újítások lokomotivokon és más hasonló gépeken és ezek kazánjain

- 3 -és levegő keveréke hajtja. A levegő időszakosan, a lokomotív mozgása és a szivattyúk működése közben jut a fűtőberendezésbe, míg a gőzbeáramlás főleg akkor megy végbe, mikor a fűtőberendezésben a nyomás az tizemnyomás alá sülyed. Ennek következtében a gőz- és levegőkeveréknek a lokomotivba vezetett mennyiségét a berendezés önműködően szabályozza, mert a sűrített levegő mennyisége a gép működésétől, a gőz mennyisége pedig a gép erőszükségletétől függ. Megszűnik a gőz és levegő bevezetése, mikor a gép megáll, míg ennek megindításánál újból megkezdődik. A 8. és 9. ábrán a fűtőberendezéssel kapcsolatban nem légszivattyút, hanem egy gőz által működtetett levegő-injektoit alkalmaztunk, mely a (21) visszacsapószeleppel ellátott (20) légkamarából, a fűtőberendezés (p) rekeszével közlekedő lég- és gőzkeveréktartályból, a kúpos be- és elvezető nyílással bíró és a légkamarát a keveréktartállyal összekötő (23) keverő kúpból, valamint az ebbe benyúló és a (14) gőzvezető csővel összekötött (24) gőzfúvókából áll. Az egész elrendezés olyan, hogy mikor nagyobb nyomású gőz jut a (14) csövön a (24) gőzfúvókába, a (23) keverőkúpba erős gőzsugár áramlik be, mely nagy sebessége következtében a (20) légkamarában a levegőt megritkítja, ennek következtében a (21) visszacsapószelepet nyitja és levegőt szív a légkamarába, mely levegőt a gőz magával ragadja és a keverőkúpon a keverőtartályba hajtja. A levegő és gőz igen bensőleg keverődik egymással és ily állapotban megy át a fűtőberendezésen, melyben úgy mint előbb, fölmelegszik és kiterjed, hogy azután a gép hajtóerejét szolgáltassa. Ha a gép szabályozó szelepe zárva van, a gőznyomás alatt a (21) visszacsapószelep is elzáródik, úgy hogy a hevítőberendezésből ezen át gőz el nem szállhat, tehát önműködően megszűnik a gőz és levegő bevezetése a hevítő berendezésbe, míg a gép indításánál ugyancsak önműködően kezdődik ismét meg. A keverőkúp keresztmetszete a közepe felé fokozatosan annyira csökken, hogy a gőzfúvó kiömlési nyílásával egyenlővé vagy ennél kisebbé válik, mi a berendezés szívóhatását tetemesen fokozza; a gőzfúvóka furata hengeres vagy kúpos lehet. A megrajzolt kiviteli alaknál a gőzt és levegőt keverő és befúvató berendezés a hevítő berendezés mellső, a (16) elvezetőcső pedig ennek hátsó végével van összekötve. A föntebb leírt hevítőberendezés igen sokféle módon képezhető ki és a csőnyalábok sokféle módon rendezhetők el. Ha kívánatos, a levegő sűrítésére külön, a légszivattyút hajtógép használható, mikor a levegő és gőz keverési aránya állandó és a lokomotív működésétől független. A levegő beáramlását egy külön szabályozó is szabályozhatja, mely a gőz szabályaival össze lehet kötve, úgy hogy evvel egyidejűleg működtethető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás lokomotivokon és más hasonló gépeken, azáltal jellemezve, hogy a füstszekrényben a füstgázok útjában egy hevítőberendezés van beépítve, melyen a kazánnyomással egyenlő vagy ennél nagyobb nyomás alatt gőz- és levegőkeveréket hajtunk át, hogy a füstgázok hőmennyisége eme keverék térfogatát és hőmérsékletét növelje és hogy a gép hengerébe meleg és nagy nyomású hajtóközeg legyen vezethető. 2. Az 1. alatt védett újítás egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a kazán füstszekrényébe egy csöves hevítő berendezés van beépítve, melynek lehetőleg nagy fűtőföliilete van és melynek egyik vége a gőzt és levegőt nyomás alatt bevezető szerkezettel, másik vége pedig a fölhevített keveréket a géphengerhez vezető szerkezettel van összekötve. 3. A 2. alatt védett újítás egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a csöves hevítőberendezés egyik vége egy vagy több, a gép által hajtott és a kazángőz nyomásával egyenlő, vagy ennél nagyobb nyomás alatt álló levegőt szolgáltató (1) légszivattyúval, a hevítő berendezésnek