31379. lajstromszámú szabadalom • Többszörös vízkeringéssel bíró vízcsöves kazán

14. ábrán hátulnézetien látható. Az új kazánnak (1—4. ábra) mellső falát két (1), illetve (2) kamrákból alkotott kamrasor, hátsó falát pedig ugyancsak két, a (3), illetve (4) kamrákból alkotott kamra­sor képezi. A mellső fal alsó (1) kamrái a mellső fal fölső (2) kamráival az (5) és (6) csőkötegek útján vannak összekötve, melyek a kazánon keresztirányban nyúlnak át és melyek a hátsó fal két kamrasora közé beépített (9) összekötő kamrák útján vannak egymással összekötve. Hasonló mó­don vannak a hátsó fal alsó (3) kamrái a fölső (4) kamráival a (7) és (8) csőköte­gek útján összekötve, mely csőkötegek kö­zött a mellső fal alsó és fölső kamrái közé beépített (9) összekötő kamrák útján van­nak egymással kapcsolva. A mellső fal fölső (2) kamráit a (17) csövek a (16) hosszanti kazán vízterének fölső részével kötik össze, imíg a hátsó fal fölső (4) kamrái a hosszanti kazán vízterének alsó részével közvetlenül közlekednek. Ennek megfelelően az alsó (1) és (3) kamrától ki­induló vízáramok ugyanabba a víztérbe tor­kollanak be, melybe a (14) vezetéken a táp­lálóvizet is bevezetjük. A (16) hosszanti kazán a (20) állócsövek útján a hátsó fal alsó (3) kamráival, ezek pedig a (11) csö­vek útján a mellső fal alsó (1) kamráival közlekednek, tehát a (20) állócsövek mind­két vízkeringést táplálják, a mennyiben az ezekbe jutó víz a (3) kamrákból részint közvetlenül megy a (7) és (8) csőkötege­ken a (4) kamrákba és innen a hosszanti kazánba, részint a (11) csöveken áramlik az (1) kamrákba és innen az (5) és (6) cső­kötegeken, (2) kamrákon és (17) csöveken át jut a (16) hosszanti kazánba. A kazán tüzelőterének falait egyrészt a kazán két végén fekvő (1) és (3) kamrák képezik, melyek a rostélypál^zákig vagy ezeken túl meg vannak nyújtva (1. ábra). A kamrák eme megnyújtásait alkalmas mó­don elhelyezett (36) csövek kötik össze egymással, melyek oly kezel fekszenek egymáshoz, hogy gyakorlatilag folytonos, meg nem szakított oldalfalnak tekinthetők. Ha több ily kamrát nyújtunk meg és kö­tünk össze egymással (36) csövek útján, széles tűzszekrényeket több rekeszre cszt­hatunk, így az 1. és 2. ábrán a tűzszek­rényt egy (3.6) csövekből képezett köz­fal két részre osztja. A 2. ábrából látható, hogy a megnyúj­tott kamrákba az állócsövek a (36) csövek alatt torkollanak be, úgy hogy a (36) csö­vekbe víz mindig ibejut és ezeken át min­dig áramlik víz. A megnyújtott szélső, illetve középső (3) kamrák között fekvő kamrák ugyancsak meg vannak némileg nyújtva és eme meg­nyújtásokhoz a (37) csőcsonkok útján (38) kiegyenlítő kamrával vannak összekötve, mely hasonló csőcsonkok útján a szélső és középső, a tűzszekrényfal képezisere szol­gáló, nagyobb mértékben megnyújtott (3) kamrákkal is közlekedik. Ez a kiegyenlítő kamra, mely a tulajdonképenivízkeringésbe bekapcsolva nincs, nemcsak a (3) kamrák egyenletes táplálását biztosítja, hanem iszapfogó gyanánt is szerepel, a leválasz­tott iszap kifúvatására ez a (38) kamra (39) kifúvató csövekkel van fölszerelve (4. ábra). A (38) kamra — mely több részre is lehet osztva •— a végein a megnyújtott szélső, illetve középső kamrákra szerelt (40) tartókon, esetleg még (41) segédtar­tókon is nyugszik (2. ábra). Mint az a 3. és 4. ábrán látható, az ösz­szes (3) kamrákat közel egyenlő mérték­ben lehet megnyújtani, úgyhogy akiegyen­lítő vagy iszapfogó kamra a tűzszekrény fenekén feküdhetik. Hogy a (36) csöveket viselő (3) kamrákat kényelmesen kapcsol­hassuk a kiegyenlítő kamrával, eme kamrá­kat a többinél valamivel mégis hosszabbra készítjük, úgy hogy azok alsó vége a (38) iszapfogó fenekébe esik, mint az a 3. és 4. ábrán látható. Minthogy a (38) iszap­fogó kamrában a víznek keringeni nem kell és minthogy ennek föladata csupán a táp­lálás kiegyenlítése és az iszap fölfogása, az iszapfogó kamrát a - csőfal képezésére szolgáló (3) kamrákkal összekötni neim kell. Az 5. és 6. ábrán látható foganatosítási alaknál a (16) hosszanti kazánnal párhu­zamosan, a mellső oldalon egy második

Next

/
Oldalképek
Tartalom