31379. lajstromszámú szabadalom • Többszörös vízkeringéssel bíró vízcsöves kazán

(19) hosszanti kazán van alkalmazva, mely közvetlenül csatlakozik a mellső fal (3) kamráihoz, a (18) csövek útján pedig a (16) hosszanti kazánnal van összekötve. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy a gőztér tetemesen nagyobb, tehát szárazabb gőz termelhető és a vízszin is nyugodtabb. A kazán mellső és hátsó fala mentén (43) csövek futnak (1. és 4. ábra), melyek (44) fúvószájai a kazánfalak kamrái közé nyúlnak. A mellső fal fúvószájai olyan irányban fekszenek, hogy a csöveken és lángterelő fölületeken lerakódott sállóhamut a kazán hátsó fala felé fújhassák, honnan a hátsó fal mentén alkalmazott csövek fúvószájai a (45) lángterelő föliiletre fújják, úgy hogy azt a megfelelő tisztító ajtókon el lehet távolítani. Az 1—6. ábrán látható foganatosítási alakokra jellemző, hogy ugyanakkora alapterületen mélyebb tűzszekrény és nagyobb fűtőfölület létesíthető, a nélkül, hogy ez a vízkeringést hátrányosan befolyásolná. A nagy fölső (16) hosszanti kazánban az állócsöveken át betáplálható, nagy vízmennyiséget lehet elhelyezni és a két vízkeringésbe bevezetni, míg a (38) kiegyenlítő kamra az eddig szokásos alsó hosszanti kazánt helyettesíti, vagyis az alsó kamrák táplálását abban az esetben is biztosítja, melyben az egyes állócsövek eltömődése következtében egyébként meg volna zavarva. Minthogy az egymással kapcsolt (5) és (6), illetve (7) és (8) csőkötegek egymással összekötött csövei egymás mellett torkollanak be az összekötő kamrákba, a csövek meggörbítésén?k elkerülése czéljából a kazánfal fölső kamrái annak alsó kamráival szemben el vannak tolva. Minthogy már most a hátsó fal alsó kamrái egy irányban, például balfelé (2, ábra), a mellső fal alsó kamrái pedig ellentétes irányban, például jobbfelé (1. ábra) vannak eltolva, a (11) és (36) csövek hegyes szög alatt érnék a kazán falait. Hogy ez az elrendezés szükségtelen legyen, az alsó kamrák alsó végei egy oldal felé el vannak hajlítva, úgy hogy a (11) csövek az (5 6 7 és 8) csőkötegck csöveivel párhuzamosak legyenek, vagyis a kazán mellső falát derékszög alatt érjék (8. ábra). Eme czél elérésére czélszerű, ha csak a hátsó fal alsó kamráit hajlítjuk cl az egyik oldal felé (lásd a 7. ábrát). Míg a kamrák ily alakításával a (11) csöveket a kellő szög alatt helyezhetjük el, addig a (36) csöveket az 1. é3 2. ábrán látható elrendezés által, vagyis akként hozzuk a megfelelő helyzetbe, hogy a hátsó, illetve mellső szélső kamrát elgörbítjük. A 8. ábrán látható elrendezésnél a baloldali alsó hátsó kamra egyenes, ellenben a megfelelő mellső alsó kamra el van görbítve, úgy hogy a két kamrához tartozó (11) cső és néhány (36) cső ferde helyzetet foglal el, miáltal a tüzelőtérnek két oldalon való megszűkítését elkerüljük. A 9—12. ábrán látható foganatosítási alaknál a hátsó kazánfal alsó kamrái a (32) alsó hosszanti kazánnal, a mellső kazánfal fölső kamrái pedig a fölső (16) hosszanti kazánnal közlekednek, mely utóbbit a (18) csövek kötik össze a másik (19) hosszanti kazánnal. Hogy ilynemű kazánoknál a tűzszekrény falát létesíthessük és ily módon a kazán fűtőfölületét növelhessük, a mellső kazánfal alsó kamráit lefelé megnyújtjuk, a megnyújtásokat a (36) csövek útján a (37) kamrákkal kötjük össze, melyek a (32) alsó hosszanti kazán előtt fekszenek és evvel a hátrafelé görbülő (46) állócsövek útján vannak összekötve (10. és 11. ábra). Ha kívánatos, hogy a tűzszekrényt két vagy több részre osszuk, a mellső fal egy vagy több (1) alsó kamráját is megnyújthatjuk lefelé, mint az a 9. ábrán látható, és a hátsó (37) kamrákkal a tűzszekrényen átmenő (36) csövek útján kötjük össze. Eme kamrák megnyújtása olyan, hogy a (36) csőkötegek közel a rostélypálczákig érjenek. A (46) állócsövek, melyek a (32) hosszanti kazánt a (37) kamrákkal kötik össze, alkalmas szelepekkel vannak fölszerelve, hogy a csapadékot és iszapot le lehessen ereszteni. Minthogy a (37) kamrák a (32) hosszanti kazánhoz és a (36) csövek útján a mellső alsó kamrák megnyújtásaihoz vannak kap-